Kedves Család, kedves Szerkesztő!

Köszönöm, hogy felhívta figyelmemet a tettekben megvalósítandó
áldozatra. Mivel felemás igában vagyok, /35.-tanítás;“Egy tál lencse”/
“Lajos”esete, így naponta meg kell harcolnom a hitnek harcát,
ami tettekben valósul meg. Napokban bizonyságot tettem az elragadtatásról.
Buzgón szoktam imádkozni a naponta elkészített alkalmakban való
megállásért. Az Úr Jézus velem van!
Köszönöm legutóbbi levele végén az áldást!
Testvéri szeretettel: József

Kedves József!

Örülünk újraéledő buzgóságodnak. Ne feledd, Dávid még a Betsabéval (és annak férjével) kapcsolatos bűne után is “fel tudott újra állni”! (Olvasd el!) Az újszövetségi lehetőségeink sem korlátozottabbak. Tégy meg mindent az újjáépülésedért! Nagyon vessd bele magad a “futásba”, hogy győzz!!!
A bizonyságtételünknek a megszerzett és elfogadott tárgyi ismeretek továbbadásán túl az életünk alapvető megváltozásáról kell szólnia, összehasonlítva előző életünket az Úr Jézus Krisztus uralma alatti életünkkel. János evangéliumában azt mondja egy fiatalember: Eddig vak voltam, most meg látok. Van ettől egyszerűbb bizonyság? Vannak ilyen bizonyságaink? Maga a megtérés is eredetileg megfordulást jelent. Eddig ezt az utat jártam, azóta pedig nem azt az utat járom. Megfordultam. Megváltoztam.
Szeretünk.

Az Úr Jézus nevében: a Szerk.