Kedves szeretett Testvéreim! az Úr Jézus Krisztusban!

Elolvasva 45. sz. tanításotokat találtam egy részt, ami “újdonság” volt nekem..
nem tudom, ezt a pár mondatot lehetne jobban megmagyarázni?
pl: mi a megszállott ismérvei? miért ezzel a betegséggel álcázza magát az ördög?
Mit takar, hogy testük gyengülésének áldozatai? Bármi, ami eszetekbe jut, erről a pár mondatról, minden érdekel…

“Sokakat epilepsziásként kezelnek, de ezeknek csak egy részük a valóban epilepsziás, sok közöttük a megszállott, hiszen e betegséggel álcázza magát az ördög, hogy ne ismerhessék fel jelenlétét. A púposak is lehetnek megszállottak, megkötözöttek, viszont sokan éppen testük legyengülésének áldozatai.”
Köszönöm szépen munkátokat!
A Mindenható Isten! az Úr Jézus Krisztus! és a Vigasztaló Szentlélek legyen Veletek! Ámen. szeretettel, Esther

Kedves Esther testvérnőnk az Úr Jézus Krisztusban!

45. sz. tanításunkkal kapcsolatos kérdésedre a következő választ adjuk:
Ahogy a testünk felületét borító bőrnek, vagy bármelyik funkcionális szervünknek (gyomor, tüdő, szív…) léteznek betegségei, úgy az agynak is létezik sokféle betegsége. Mivel az agyat bizonyos szempontból elmének mondjuk, akkor az agy egyes betegségeit elmebetegségnek is nevezhetjük. (Másfajta agyi betegséget pedig lelki betegségnek. Pszihés zavarok…)
Az elme betegségei közé sorolják az epilepsziát, ami tehát nem más, mint az agy működésének egy zavara, betegsége. Ha ma még nem is tudják az eredetét, és nem is gyógyítható, gyógyszeresen a beteg teljesen tünetmentessé tehető, azaz a betegség kezelhető. Ezek a betegek pszihésen és minden egyéb szempontból is teljesen “normálisak”. Mindenféle munka elvégzésére azonban nem alkalmasak, mert időközönként (gyógyszeres kezelés nélkül) váratlanul, minden előjel nélkül elveszítik az eszméletüket, és a betegség súlyosságától függően néhány másodpercig, esetleg percekig ebben az állapotban maradnak. Az egészben a legsúlyosabb, hogy ilyenkor magatehetetlenek, tehát a földre esnek, megsérülhetnek, vízbe fulladhatnak. Eszméletlenségük idején többnyire görcsösen rángatóznak az egész testükkel, vagy kifeszülten megmerevednek, szemük felakad, szájuk habzik, hulla sápadtak, pulzusuk, légzésük ki-kimarad. (Volt részem személyesen ilyet látni, mondhatom szívfájdító!) Azon kívül, hogy ruházatukat megigazítjuk, esetleg testüket betakarjuk, többnyire tehetetlenek vagyunk, mivel ha gyógyszerét meg is találjuk, annak szájon át történő beadása úgyis képtelenség. Ha tudjuk, hogy az illető epilepsziás, orvost is fölösleges hívni, mert amikorra az odaér, a tüneti megnyilvánulásnak már régen vége. Egy idő után a beteg magától felül, megtörli a száját, és semmire nem emlékezik, hogy néhány pillanattal ezelőtt mi történt vele. Ha ezt a tudomására hozzuk, bekapja gyógyszerét és tevékenykedik tovább, esetleg elmegy a kezelőorvosához… Ettől akár még száz évig is élhet.
Amikor Jézus Krisztust hívták ilyen fetrengő állapotú beteghez, ő szellemi látásával azonnal felismerte, hogy a szenvedő egyszerűen “csak” beteg, vagy sokkal súlyosabb esettel áll-e szemben, ördögi megszállottal. Mert ha valakit megszáll az ördög, akkor többek között ilyen tüneteket is produkálhat. Erre írtuk, hogy jelen van is az ördög, ezzel leplezi a jelenlétét. Ki gondolná manapság, hogy néhány embert, akit epilepsziásnak tartanak, nem epilepsziás, hanem szószerint az ördög gyötri. Ha ilyet gyógyszeresen kezelésbe vesznek, akkor az az állapotát se jobbra, se balra nem viszi, viszont éppen a megtévesztés tökéletessége miatt, az ördög képes őt hosszútávon is elhagyni! Amennyiben Jézus Krisztus úgy látta, hogy egy egyszerű, hétköznapi beteghez hívták, akkor azt minden esetben kézrátétellel meggyógyította, ha azt látta, hogy az illetőt az ördög gyötri, akkor ráparancsolt az ördögre, és az kénytelen volt azonnal “kimenni” belőle, azaz a megszállt elméjét szabadon engedte. Vagy örökre, vagy átmenetileg.
A keresztyén embernek is megbetegedhet az agya, hasonlóan, mint bármelyik szerve. Erről szólt a tanítás is. Viszont az ördög (démonai) soha nem szállhatják meg a Szentlélekkel betöltekezett keresztyént, mivel Isten Lelke ezt nem engedi meg, hiszen nem kíván társbérletben élni az ördöggel! Ha tehát egy keresztyénnek ilyen tünetei vannak, az garantáltan nem megszállott, a hivatkozott tanítás szerint járjon el!

A testi fogyatékosokra ugyanezek vonatkoznak. Vagy ilyen jellegű megszállástól szenvednek, vagy csak genetikai sérültek, amit fejlődési rendellenesség okozhat, vagy örökletesen, vagy az anya terhesség alatti különféle ártalmai miatt, vagy egyszerűen azért, mert maga a születendő egyed már félig-meddig életképtelenre gyengült a generációk óta tartó ezernyi károsodás miatt.

Amelyik keresztyén a Szentlélektől kegyelmi ajándékként a lelkek(szellemek) megítélése (felismerése) ajándékban részesült, az tévesztés nélkül meg tudja különböztetni mindenkor, hogy valaki “csak” beteg-e, vagy ténylegesen megszállott-e. Ha megszállott, akkor hatalma van arra, hogy kiűzze. Ha az isteni erők közül egy keresztyén a gyógyítás ajándékával rendelkezik, akkor akár megszállott, akár egyszerűen beteg egy személy, meg tudja gyógyítani, mivel ha “csak” beteg, azt meg tudja gyógyítani, ha meg mégis az ördög tartja leigázva, akkor azt ki tudja űzni, hiszen az ördögök kiűzésére valamennyi újjászületett személy felhatalmazást kapott.

Remélem ezzel a kis kiegészítéssel érthetővé vált minden.

Minden egyebet nagyon szépen köszönök, de én most már kifejezetten az Úr Jézus Krisztus szabadítására várok.

Szeretettel: a Szerk.