Kedves Testvérünk!

Spilberg és rendezőtársai egyre-másra készítik azokat a kalandfilmjeiket, amelyek főszereplői olyan történelmi idők előtt élt állati élőlények, mint például a dinoszauruszok, vagy a jégkorszakban élt mammutok. A látogatottsági mutatók arra engednek következtetni, hogy a filmeket osztatlan érdeklődés kíséri, különösen a fiatalok körében. Ezek az esztétikusnak egyáltalán nem mondható állatok minden valószínűség szerint valóban éltek, földünk lakói voltak, hiszen a tudósok már számtalan csontmaradványukat, sőt komplett csontvázukat is megtalálták. Nagy szenzáció volt a legutóbb megtalált lelet, amely annyival volt több az eddigieknél, hogy nem csupán csontokból állt, hanem izomszöveteket is tartalmazott, ugyanis a kutatók egy jégbefagyott és ezáltal csaknem teljesen épségben konzerválódott mammutbébit találtak. Még nagyobb feltűnést keltett a tetem vizsgálatát végző tudóscsoport bejelentése, miszerint ha sikerül az állatból csak egyetlen nem roncsolódott sejtet is kinyerni, megkísérlik klónozással újra életre kelteni ezt a már egyszer kihalt mammutfajt. Az állatkertekben bizonyára sokan lennének kíváncsiak erre az egykor élt, négy-öt méter magasságú hatalmas testű őslényre. Ha a tudósok terve sikerrel jár, csak egy újabb szerencsés leletre van szükség, és egyszer ugyanígy sikerülhet majd a dinoszauruszok klónozása is. A tudomány mai technikai szintjén már képesek vagyunk arra, hogy egyetlen genetikailag sértetlen sejtből reprodukáljunk bármilyen bonyolult élőlényt: egy „Dolly” nevű bárányt, mint az már meg is történt, egy mammutbébit, egy dinoszauruszt, vagy akár a közeljövőben egy embert.

Az említett élőlények klónozásának az alapja az az egyszerű tény, hogy a testi sejtek mindegyike rendelkezik a szervezet felépítéséhez szükséges összes információval. Egy szőrszál, bőrdarab, vagy vércsepp egyetlen sejtjében (tehát mindegyikében) jelen van egy olyan adathordozó, amely tartalmazza az adott szervezet és csak annak az adott szervezetnek valamennyi adatát. Ez az adathordozó a sejtek magjában meghúzódó kromoszómák alkotó eleme: a DNS. Egy bárány DNS-éből, mint az már meg is történt, (megfelelő technológiával, orvosi módszerrel, úgynevezett klónozással) előállítható egy vele hajszálpontosan hasonlatos másik bárány („Dolly”), vagy akár több „Dolly” is, amelyek mindegyike szakasztott olyan, mint az az eredeti bárány, amelynek felhasználták a DNS-ét. A klónozás mint módszer, úgy tűnik elméletileg már teljes mértékben kidolgozott, a gyakorlati kivitelezés területén azonban mutatkoznak még bizonytalanságok, a tudósok esetenként kisebb nagyobb akadályokba ütköznek, de nyilatkozataik szerint nehézségeik már a közeljövőben megoldódnak.

Tekintettel arra, hogy klónozással emberek előállítására is van lehetőség, a keresztyén egyházak hatalmas felháborodással tiltakoznak az ilyen jellegű kutatások és kísérletek ellen, félőnek tartva, hogy az emberi társadalom saját Teremtő Istene helyébe kíván lépni. Az egyes országok legmagasabb szintű vezetői, kormányai sem nézik jó szemmel e kutatásokat, mivel attól is lehet tartani, hogy bizonyos génmanipulációkkal akár különleges embercsoportok is létrehozhatók – tömegszerűen. Esetleg fájdalmat és félelmet nem érző, felelősségtudat és lelkiismeret nélküli robotkatonák, vagy még ki tudja előre milyen már-már nem is ember külsejű, állati génekkel kevert egyedek, stb. A klónozással nem csupán emberek, vagy velük hasonlatos lények, hanem úgynevezett „emberrészletek” is előállíthatók. Belátható időn belül készíthetők lesznek (netán megrendelésre) egyes szervek is, így egy gazdagabb szívbeteg a saját DNS-éből új szívet rendelhet magának, később májat, tüdőt abból a célból, hogy életkorát elvileg korlátlan időre kitolja. Miután hibátlan DNS akár elhunyt ember teteméből is (ahogyan a mammutból), bármikor kinyerhető, felvetődik annak lehetősége is, hogy nem sokára bárki „feltámasztható” lesz, vagyis saját hasonmásaként újra élheti az életét.

De vajon megengedhető-e, hogy valakit halála után klónozzanak annak tudta és beleegyezése nélkül, vagy etikus-e valakit életre hozni csak a májáért, vagy szívéért, tüdejéért, őt magát pedig ezután szemétmaradványként elégetni? Vagy egy adott célra torz egyedeket létrehozni, még akkor is, ha kimagasló intellektuális képességeket „helyeznek bele”? Etikus lehet-e számtalan azonos képességű Beethovenek, vagy Liszt Ferencek klónozással történő létrehozása? Belátható, hogy az emberi klónozás igazi etikai kihívás. Az Amerikai Egyesült Államokban erre hivatkozva tiltottak be mindenfajta humán klónozási kísérletet, míg a brit törvények szerint szabad 14 napnál fiatalabb emberi embriókkal, klónokkal kísérletezni.

Ismerve az embereket, ami tilos és törvénytelen, de megcselekvése hírnévvel, vagy jelentős anyagi előnnyel kecsegtet, az ha titokban is, de halad tovább, megállíthatatlanul. Az erkölcsöt és etikát a pénz mindenkor felülírja. Valahol a Földközi-tengeren évek óta cirkál egy hajó, mely valóságos törvényenkívüli úszó laboratórium, afféle biológiai és etikai „vámszabad-terület” – Sátán jachtja! –, s fedélzetén egy dúsgazdag, őrült olasz professzor senkitől sem zavartatva végzi genetikai kísérleteit. Valakik gátlástalanul szponzorálják, az olasz és nemzetközi hatóságok pedig hagyják háborítatlanul tevékenykedni, bármerre is járjon, mintha bizony az emberiség szebb jövőjén, kvázi mindnyájunk javára munkálkodna.

Álláspontunk szerint az emberek ilyen jellegű kísérletei, ha esetenként mégoly humánusnak tűnnek is, hiszen az eljárás tökéletesítése úgymond a minél korszerűbb gyógyítás érdekében történik, súlyos visszaélés a tudománnyal, ezen kívül mindenképp ellentétes Isten akaratával, tehát bűn. Ilyen tettet csak hitetlen, az e világ gonosz szellemi fejedelmének befolyása alatt álló emberek követhetnek el, hiszen aki hisz abban, hogy a halhatatlan szellemünket személyesen a Teremtő Istentől kaptuk, az tudja, hogy egy mesterséges lénybe a Teremtő Isten soha nem fog a saját szelleméhez kapcsolódó szellemet adni. (Az isteni rend szerint született ember: test, lélek és szellem egységében lát napvilágot. Az állatok nem rendelkeznek Istentől kapott szellemmel.) A klónozással született „ember” mindenképpen torzszülött lesz, aki bár külsőre megtévesztésig hasonlít DNS-ét adó elődjére, de megszületése pillanatától – Sátán fattyaként – kifejezetten e világ fejedelmének uralmi köréhez tartozik majd, mint szellem és lelkiismeret nélküli, ösztönei és környezete által vezérelt szaporítvány.

De hiszen éppen ez Sátán terve. Létrehozni olyan „embereket”, akiknek szellem hiányában már megszületésük pillanatától semmi kapcsolatuk Istennel, és úgy élik le az életüket, hogy lehetőségük sincs a kapcsolatfelvételre, a hitre jutásra, hiszen a Szentlélek hívogatására is teljesen érzéketlenek maradnak. Ezek a lények már biztosan az övéi, az ő irányítása szerint élnek. Képzeljük el azt a Sátán szelleme által irányított birodalmat, amikor a természetes úton születettek már kihaltak, és a földön csak ilyen klónok élnek!

Az ilyen birodalom gyakorlati irányításához szükség van még egy olyan „közülük való” vezetőre is, aki hasonlóan Sátán többi „teremtményéhez” szintén szellem nélküli, viszont ha ő ad neki a saját szelleméből, akkor az már egy igazi, számára is mindenben megfelelő ördögi lény lehet, aki képes akár egy ilyen istentelen sátáni mentalitású Világállam vezetésére is. Ezt, a Sátán szellemével hatalomra jutó világuralkodót (klónnépességel, vagy – valószínűleg – anélkül) nevezi a Biblia Fenevadnak, vagy másként: Antikrisztusnak. A Sátán tehát a magasan fejlett emberi tudományt és technikát is a saját szolgálatába állítja, hogy keresztülhúzza Isten valamennyi tervét. Határtalan aljasságában még tovább megy, hogy tervei szerint Istent végképp elnémítsa, az az elképzelése, hogy Antikrisztusként gyakorlatilag saját magát ülteti a trónra – Isten Fia-ként. Hogy hogyan? „Kiklónoztatja” a hozzá hű, vele cimboráló tudósokkal Isten Fiát, mármint Jézus hasonmását, és a saját szelleméből ad neki. Így mostmár az Antikrisztus pontosan olyan kinézetű lesz, mint az egykori Názáreti Jézus (Isten Fia), lelkét azonban Sátán fogja vezérelni sátáni szelleme által. Sátán hazugsága szerint ez az új uralkodó nem csupán olyan kinézetű lesz, mint az egykori Názáreti Jézus, hanem teljes valójában is maga a Názáreti Jézus lesz, azaz ténylegesen Isten Fia lesz. Miből lehet klónozni Jézust? Például a torinói halotti leplen található vérből (vérfoltból), hámsejt darabkából, vagy hajszáltöredékből! A Torinóban ereklyeként őrzött lepel egy nagy méretű vászonlepedő, amelyre fektették, és amellyel betakarták Jézus Krisztus holttestét temetésekor.

Visszatérve a klónozás gyakorlati megvalósításához, ez úgy történik, hogy egy női petesejt magjának eltávolítása után, annak helyébe teszik be a klónozandó élő, vagy halott személyből kinyert DNS-t, majd bizonyos további eljárások és idő után, ezt az egészet egy női méhbe ültetik be, és a „béranya” kihordva e terhességet, megszüli a klónt. Ha Jézus esetében egy szűz leánnyal oldják meg a magzat kihordását, még a szűzként való fogantatást is bizonyítva, egyre hitelesebbé tehető a világ előtt Jézus klónjának „származása”. (Egyszerűen förtelmes, még a gondolat is!)

Pedig az istentelen tudósok, Jézus Krisztus klónozását (tudtukon kívül tehát sátáni célokra) lelkiismeret-furdalás nélkül megcselekszik majd, sőt még büszkén is vállalják tettüket abbéli meggyőződésükből, hogy fölöttébb nemes tettet hajtanak végre, hiszen egy erkölcsileg feddhetetlen, igazságos, és Jézus Krisztus személyében az Isten által is várhatóan nagy tetszéssel fogadott személyt, egy „jó embert” keltenek életre. Csakhogy arról az alapvető igazságról megfeledkeznek, hogy az a Jézus Krisztus, Aki egykoron azon a Torinóban mindmáig megőrzött halotti lepedőn feküdt: harmadnapra feltámadt, felment a mennybe, és ma is él! Arról már nem is szólva, hogy jelenleg az Övé minden hatalom (és jog) a mennyben is és a földön is. Ők, akik szűklátókörű materialista szemléletükkel Jézus Krisztus klónozását végzik majd, nem is tudják, hogy ezzel az eljárással csupán egy valaha élt zsidó férfi testi hasonmását hívják életre, Isten Szentlelke nélkül, egy olyan lélekkel, amelyet ha sikerül is a klónozással a bűnre való hajlam nélkül reprodukálni, a belé oltott sátáni szellem azonnal kegyetlen és gonosz, hazug és ámító zsarnoki lélekké formál. Merthogy a klónok mindenkor csak testi hasonmásak, mint írtuk, lelküket környezetük formálja, vagy esetleg saját szelleméből való átadással – maga Sátán.

Tekintve, hogy a világ folyamataiból Sátán azt látja, hogy kevés ideje van tervei maradéktalan végrehajtására, így ahelyett, hogy gőzerővel a szellemnélküli klónok tömegméretű előállításán fáradozna, kénytelen most soron kívül az uralkodó király (Antikrisztus) „előállítását” előrevenni, figyelmét annak létrehozására koncentrálni.

Kedves Testvérünk! Ha azt gondolod, hogy most csupán egy fantáziadús sci-fivel traktálunk, akkor tévedsz! Napjaink történéseit hozzuk eléd, hogy felhívjuk a figyelmedet azokra a dolgokra, amik körülötted zajlanak. Feltétlenül olvasd tovább írásunkat!

Davosban, ebben a svájci kisvárosban két-három héttel ezelőtt ismét összegyűltek a gazdaságilag legfejlettebb országok elsőszámú vezetői, hogy újra megvitassák a globális problémákat. Ezeken a tanácskozásokon kellene meghozni többek között a fejletlenebb országok és térségek gazdasági felzárkóztatásával kapcsolatos döntéseket, megvizsgálni a szegényebb országok részére nyújtandó támogatások újabb lehetőségeit, vagy határozni különféle pénzügyi hitelkonstrukciókról. Összefoglalva, ezek a tanácskozások lennének hivatottak arra, hogy megoldást keressenek és találjanak a világ egyes népei között létrejött gazdasági egyenlőtlenségek felszámolására.

Hát éppen ez az, amire úgy tűnik, hogy az eltérő érdekek miatt legfeljebb mindenkor csak tervek születnek majd, de valódi, érdemi intézkedések soha. Pedig amíg a gazdagabb országokat a pazarlás jellemzi, addig sok más helyen az éhhalállal küzdenek egyre eredménytelenebbül az emberek. Talán nem járunk messze az igazságtól ha azt állítjuk, hogy egy-egy gazdagabb országban lényegesen többet költenek az emberek kutyatápra, mint amennyi egy szegény ország teljes nemzeti jövedelme. Jelenleg tehát ezen a területen igen nagy igazságtalanság uralkodik a földön.

A davosi tanácskozás ideje alatt a városban folyamatosan tüntetés zajlott. A tüntetők éppen a fentemlített problémák megoldására sürgették a résztvevőket. A TV-ben láttuk, hogy egy riporter megszólított egy fiatal férfitüntetőt, és azt kérdezte tőle: Lát-e ebből az igazságtalanságból kivezető utat? A tüntető szószerint a következő választ adta a riporternek: „Kellene már egy olyan király, aki az egész földön uralkodik! Egy jó király! Egy jó ember!”

Aligha hisszük, hogy ez a fiatalember az Antikrisztusra gondolt, a sátáni Fenevadra. Ő egy olyan hiteles királyra, világuralkodóra vágyódik, aki elképzelése szerint egyformán fontosnak tartana minden embert, minden országot, akit személyisége és cselekedetei miatt szerethetne mindenki, aki valóban egy jó király lenne! „Egy jó ember.” Nézve ezt az egész földön eluralkodott káoszt, ami nem csak a pénzügyi, gazdasági területen tapasztalható, időszerű vágynak tartjuk a fiatalember által többek nevében megfogalmazott és kimondott gondolatot. Legalább is a világ részéről. A világ valóban vár valakire, aki végre rendet teremt, aki mindent megold, akire érdemes hallgatni, akit érdemes követni. A világ éhezik egy karizmatikus, elismert, jó vezetőre. Sátán felállította csapdáját…

A napokban találtunk egy témánkba illeszkedő, fejtegetésünk megerősítésére is szolgáló írást az Interneten, szerzője csak annyit árult el magáról, hogy „a szerző teológus”. Írásának címe: Klónozni akarják Jézust. A továbbiakban ebből a cikkből közlünk részleteket.

„Kaliforniában az elmúlt időben különös kezdeményezés történt… A The Second Coming Project (A Második Eljövetel Project) nonprofit szervezet nem kevesebbet tűzött ki célul magának, mint Jézus Krisztusnak a klónozását…

Ennek megvalósítását úgy képzelik el, hogy az egyház által megőrzött relikviák egyikéből, például a torinói halotti lepelből egy romlatlan sejtet nyernének, majd abból – a skóciai Roslin Intézetben kifejlesztett klónozási technológia felhasználásával – DNS-t vonnának ki… Tételezzük fel, hogy sikerrel járhatna egy ilyen eljárás (amely egyelőre még kétséges). Ezzel a dolgunk nem lett könnyebb… Lehet-e tudniillik egy ember szellemét klónozás által reprodukálni? A klónozott Jézus, tekinthető-e ugyanannak a személynek, mint aki kétezer évvel ezelőtt járt a földön, vagy egy másik ember, afféle ikertestvére lenne csak?…

Amíg az európai filozófia és az abból kinőtt pszichológia az embert általában test és lélek dualizmusában (kettősségében) gondolja el, addig a Biblia szerint az ember alapvetően három fő részből áll: szellem, lélek és test. A Szentírás szerint azonban az ember szelleme – a mai közfelfogással ellentétben – nem azonos az értelmi képességgel, az intellektussal, hanem az Isten természetével azonos alkotórészünket jelenti. A Biblia álláspontja az, hogy az ember szelleme nincs elválaszthatatlanul hozzárendelve a testéhez, és a test reprodukálásával nem adható át, hanem egyedi része az embernek, amely Istennek van alárendelve, és maga Isten helyezi be az ember testébe… A Biblia szemlélete szerint tehát az ember szelleme egyedi… semmilyen módon nem reprodukálható. Egy elhunyt személy esetében a halál pillanatában elhagyja a testet (Préd 12, 9), tehát halottból nem klónozható, de élő személy klónozása esetén sem vihető át az új egyedbe, mivel egyedi és mivel nem a test anyagi „állományához” (tehát nem a génekhez) kötődik. Ehhez a szemlélethez képest Jézus klónozásának a szándéka mélyen materialista, testközpontú felfogásra utal… A klónozott ember tehát a legtöbb teológus szerint szükségképpen szellem nélküli ember lenne…

A klónozott Jézus eszerint egy „másik Jézus”, egy szellem nélküli… Isten akaratán kívül keletkezett személy lenne, aki nem azonos Jézussal… leginkább a bibliai Antikrisztus… Ez természetesen csupán egy végletekig kiélezett feltételezés, de arra talán alkalmas, hogy megmutassa, milyen távol áll a Bibliától a klónozók „Jézusa”.

Hogy a The Second Coming Project… Jézusa nem azonos a Bibliáéval, ezt más is mutatja. Az ő „Jézusukkal” az a legnagyobb probléma, hogy meghalt, de nem támadt fel a halálból, ezért aztán klónozás által kénytelenek reprodukálni. Ők tehát nem hisznek Jézus testben történt feltámadásában… Ezzel szemben az Újszövetség legalapvetőbb kijelentése éppen az, hogy Jézus Krisztus testben feltámadt a halálból, majd felment a Mennybe, ahol most is él… Amikor pedig majd sor kerül a második eljövetelére, a keresztény hit szerint ugyanaz a személy, ugyanabban a testben, az a Jézus Krisztus fog visszajönni, aki egy időre elhagyta a Földet, és átmenetileg a Mennyben tartózkodik. Zakariás próféta és János Jelenéseinek könyve szerint Jézus a második eljövetelekor hordozni fogja magán az azonosító jeleket, a szögek ütötte sebhelyeket is, amelyek minden kétséget eloszlatnak majd kilétével kapcsolatban… (Zak 12, 10).

Jézus pontosan arra figyelmeztette tanítványait, hogy ha valaki „azokban a napokban” azt mondja majd nekik: „Itt van a Krisztus a szobában”, vagy azt: „Ott van a Krisztus a pusztában”, ne higgyék el, és ne kövessék, mert az ő visszajövetele az egész Földön összetéveszthetetlenül megtapasztalható, mindenki számára egyértelmű, egyedülálló esemény lesz: „Mert amiképpen a villámlás napkeletről támad és ellátszik egész napnyugatig, úgy lesz az ember Fiának eljövetele is.” (Mt 24, 27)”

Kedves Testvérünk, mint láthatod félelmetes dolgok vannak készülőben. Ezekből is érzékelheted, hogy az emberiség ideje a végidők felé tart. Egyre inkább karnyújtásnyi közelségbe kerül az elragadtatásunk időpontja, hiszen ha Sátán ennyire sürgetőnek tartja, hogy a bűn emberét „előállíttassa”, akkor nekünk bizony már készen kell állnunk, hiszen a vonatkozó kijelentések szerint ezt a bűn emberét, tehát az Antikrisztust mi már nem látjuk meg. Mikor ő uralkodóként, a Világállam királyaként lép fel a történelem színpadára, mi már nem e Földön élünk, hiszen az Antikrisztus csak azután lép nyíltan színre, miután mi, a Gyülekezet már félretolattunk az útból, azaz megtörtént az elragadtatás. (2. Thessz 2, 7-8)

Belegondolni is rossz, milyen időket kell majd azoknak átélniük, akik akkor élnek itt a Földön. Képzeld el, milyen zavarodottság és megosztottság lesz ezen a földön az után, hogy ez a klónozott Jézus kerül hatalomra! Sokan valóban úgy tartják majd, hogy ő a valódi Jézus és hódolattal veszik körül. (Hiszen maga a Biblia írja, hogy ez az Úr Jézus Krisztus visszajövetelekor hatalmon lévő uralkodót többek között éppen az jellemzi, hogy volt, nincs és előjön. /Jel 17, 8/) Mások állítani fogják, hogy márpedig nem ő az igazi, mert az igazi feltámadt, és ez nem az. Hogy klón, az valószínűleg nem lesz titok, de hogy jellemében, feddhetetlenségében, szellemében is valóban az egykor élt személy-e, arról már megoszlanak majd a vélemények. Ellenzőit cselekedeteivel, csodáival igyekszik meggyőzni Sátán. Ez a klónozott Jézus eleinte béke jobbot nyújt mindenkinek, elhozza a (hamis!) békét Izráelnek is. Felépítteti a jeruzsálemi templomot (Isten templomát) és valódi istenként ül be a templomba (hiszen „isten fia”), illetve imádtatja magát. (2. Thessz 2, 4)

Úgy gondoljuk, a nagy nyomorúság időszaka történései jól követhetőek a Bibliában, tehát itt nem részletezzük most. Lássuk, hogyan végződik, melyik az az esemény, amelyik végképp véget vet a nagy nyomorúságnak és Sátán tündöklésének azáltal, hogy leleplezi e világ fejedelmének galád szándékait és megtévesztő tetteit!

„Mert a miképen a villámlás napkeletről támad és ellátszik egész napnyugtáig, úgy lesz az ember Fiának eljövetele is.”(Mt 24, 27)

Nem olyan régen a TV egyik reggeli műsorában egy klónozás kutatásával foglalkozó magyar orvosprofesszornak tették fel azt a kérdést, hogy előfordulhat-e az az abszurd eset, amikor egyszercsak szembetalálkozunk „önmagunkkal” az utcán? Határozott igennel válaszolt a riporter kérdésére.

Képzeld el azt a helyzetet, amikor az Úr Jézus Krisztus dicsőséges visszajövetelekor szembetalálkozik az Ővele szemre megtévesztésig azonos kinézetű Antikrisztussal! A egyikük az Isten Fia, a másikuk az ördög fia. És ott lesz mindkettőnek a tábora is! Az Úr Jézus Krisztus és mi mindent értünk majd, de képzeld el a klónozott Jézus híveit. A félelem és a döbbenet, az értetlenség és a rászedettség érzése pörölyként csap majd rájuk. Szemük láttára pusztítja el az Úr Jézus Krisztus saját „istenüket” (2. Thessz 2, 8b-12), és jobb sorsra ők sem számíthatnak. Ekkor pecsételődik meg Sátán sorsa is. (Jel 20, 1-3)

Szeretett Testvérünk!

Hogy minden pontosan így történik-e azt teljes biztonsággal nem állíthatjuk. De jelenlegi ismereteink, a napi események és a figyelemmel kísért folyamatok ma leginkább ezt valószínűsítik. Hogy időközben teremtő Istenünk melyik ponton és milyen mértékben avatkozik be Sátán ármánykodásaiba, előre nem tudhatjuk. Amit viszont teljes bizonyossággal tudhatunk és kijelenthetünk az így szól: „Maran atha.” (A mi Urunk jön.) (1 Kor 16, 22)