Kedves Testvérünk!

Sokan sokféleképpen olvassák a Bibliát. A „kezdők” gyakran tűzik ki célul, hogy egy adott időre, vagy idő alatt – az elejétől kezdve a végéig – „kiolvassák” az egész Bibliát, emiatt kiszámolják, hogy naponta hány oldalt kell elolvasniuk annak érdekében, hogy az általuk kitűzött határidőre a könyv végére érjenek. Mások határidő nélkül – a hitben és ismeretben jártasabb hívőtársaik tanácsára – a Biblia olvasását az Újszövetséggel kezdik, elolvassák az evangéliumokat, Az apostolok cselekedetei-vel folytatják, majd az egyes gyülekezetekhez, illetve személyekhez írt leveleket olvassák el, közben-közben az Ószövetség könyveit is olvasgatják. A gond jobbára nem is a sorrendiséggel, vagy az elhatározással van, és többnyire nem is a mennyiségi normák betartásával, hanem általában a leírt szöveg megértésével.

A Bibliát nem lehet sem történelem, sem valamiféle szépirodalmi könyvként olvasni, mivel ez a könyv egy különleges könyv. Pál apostol Timóteushoz írt levelében ezt olvashatjuk:

„A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.” (2. Tim 3, 16)

Ez a könyv tehát nem egy akármilyen könyv, ez nem csupán egy könyv a sok közül, ez a könyv magától „Istentől ihletett”, a benne foglaltak hasznosak „a tanításra, a feddésre, a megjobbításra” az Isten igazságrendszerében, jogrendszerében, szent akaratában való „nevelésre”, abból a célból, „hogy tökéletes legyen az Isten embere”, hogy mindenféle „jó cselekedetre felkészített” legyen. Hogy a jó cselekedeteivel megfelelő módon képviselni tudja ebben a gonosz erők által uralt szellemvilágban a másik világot, a szereteten alapuló isten országát mindaddig, amíg küldetése be nem fejeződik itt a földön, amíg testben él.

Ahhoz, hogy valaki – még ha töredékesen is, de – megismerhesse és megérthesse Istennek az említett célok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges kijelentéseit, és ami mindennél fontosabb, hogy az abban foglaltakat állhatatosan meg is cselekedhesse, nem elegendő a Bibliát egyszerűen csak „kiolvasni”. A Bibliát tanulmányozni kell, odafigyelve olvasni, imádkozással olvasni, közben kérni kell az Úr Jézus Krisztust, hogy Szentlelke által nyissa meg az értelmünket, mutasson rá a megfelelő összefüggésekre, tanítson bennünket, segítsen megérteni a leírtakat. Számtalan esetben tapasztaltunk meg hosszú hivő életünk során ilyen „felülről jövő” segítséget!

Még gondolatban sem átvéve a Szentlélek szerepét, csupán emberi módon és emberi eszközökkel szeretnénk most – segítő szándékkal, segítségképpen – könnyíteni azok helyzetén, akik a Biblia tanulmányozására szánják idejük egy részét. Szeretnénk bemutatni egy olyan végtelenül egyszerű (még csak nem is új és nem is általunk kitalált) módszert, egy olyan általunk is hasznosnak tartott megértési és szöveg-feldolgozási technikát, amely eddigi tapasztalataink szerint már valóban sokak számára nyújtott könnyebbséget. A „módszer” mindössze annyi, hogy tollal (ceruzával) és papírral (egy erre a célra elkülönített füzettel) ülünk le az Írások tanulmányozásához, azaz olvasás közben jegyzetelünk.

Hogyan történjék ez a gyakorlatban? Válasszuk ki például az evangéliumokat, és próbáljuk meg azokat egy előre meghatározott cél (vagy célok) szerint „feldolgozni”! Célirányosan kijegyzetelni. Mit jelent az, hogy adott cél szerint, vagy célirányosan?

Ha szeretnénk például összefüggéseiben megismerni a földön munkálkodó Jézus Krisztus és a mennyei Atya közötti viszonyt, akkor úgy olvassuk el szépen sorban és figyelmesen az evangéliumokat, hogy közben írjuk ki a füzetünkbe mindazokat az Igéket, amelyek ezzel kapcsolatosak. Nagy léptekkel haladhatunk előre, mert ki lehet hagyni nyilván mindazokat a részeket, amelyek nem az adott témakörrel kapcsolatosak. A munka befejeztével elolvasva, esetleg egy kicsit még rendszerezve is a kiírt Igéket, egy olyan csodálatosan összefüggő képet kapunk kettőjük bensőséges szeretet-kapcsolatáról, amelyhez soha nem jutottunk volna hozzá, ha csak egyszerűen, ilyen határozott cél megjelölése nélkül olvastuk volna a Bibliát. Hiszen most mindazokat a részeket, amelyek nem illeszkedtek az adott témához, tudatosan átlapoztuk, így ezek nem vonták el, nem terelték el, nem tudták megosztani a figyelmünket, mint más esetben amikor folyamatában olvastunk el mindent, – jegyzetelés nélkül.

Ugyanígy, akár csak egyetlen evangéliumból is kigyűjthetjük például Jézus Krisztus csodálatos gyógyításait. (Szerintünk ezt a munkát nem is lehet abbahagyni, érdemes átnézni a többi evangéliumot is hozzá!) Számtalan összefüggést veszünk majd észre, amikor a jegyzetelés befejezését követően elolvassuk az általunk kigyűjtött – Urunk gyógyító tevékenységével kapcsolatos – valamennyi Igét. Gyűjteményünkből összefüggéseiben megérthetjük, mi indította Jézus Krisztust arra, hogy meggyógyítsa a betegeket, (ezáltal is jobban megismerhetjük Őt), de rálátásunk lesz olyan dolgokra is, hogy vajon mindenkor kézrátétellel gyógyított-e, minden esetben igényelte-e a beteg fizikai jelenlétét, betegek-e egyáltalán a megszállottak?… Hogyan közeledtek hozzá a különféle betegségekben szenvedők, előfordult-e olyan eset, amikor Jézus Krisztus megtagadta volna valakitől a gyógyítást?…

Az ilyen kijegyzetelések arra is alkalmasak, hogy olvasás közben ne lankadjon el a figyelmünk, ne kalandozzanak el a gondolataink, egyben segítséget ad még az olvasott szöveg memorizálásához is, hiszen nem elég, hogy elolvassuk az Igét, utána még papírra is vetjük. Ennek a módszernek az alkalmazásával az egyes Igéket önmagukban és összefüggéseikben is jobban megérthetjük, sőt átfogó ismeretekre is szert teszünk, és amellett, hogy az ismereteink az idő elteltével véleménnyé, állásponttá formálódnak, ismereteink egyre inkább hatással lesznek cselekedeteinkre is.

Ha az Igék megértéséről, mint a hívő életében elengedhetetlen dologról szóltunk, nem hallgathatjuk el, hogy nem annyira az evangéliumok, hanem inkább az apostolok által írt úgynevezett tanítói levelek a nehézkesebbek. Mindaddig, amíg nem vesszük elő a jegyzetfüzetünket! Ezeknek a leveleknek a „feldolgozásához” is érdemes tehát íróeszközzel és papírral hozzálátni, célirányosan hozzáfogni. Jegyzeteket készíthetünk olvasás közben például arról, hogy alapvetően kihez (kikhez) íródott az éppen tanulmányozott levél, milyen főbb témákról ír benne az apostol, és miért tartotta azokat fontosnak a Szentlélek. Gyűjtsük ki, hogy a levél egyes részeiben milyen új tantételekkel, kijelentésekkel találkozunk! Gyűjtsük ki milyen új ismereteket közöl a levél az Atyáról, a Fiúról és a Szentlélekről!… Még egyszerű, vonalas rajzvázlatokat is készíthetünk bizonyos időkre vonatkozó prófétikus kijelentésekről, például a beteljesülésre váró események sorrendjéről…

Az apostoli levelekkel való „megbirkózást” könnyítheti, ha esetenként az egyes Igéket saját szavainkkal jegyzeteljük ki, és ha egy-egy – apostol által leírt hosszabb – mondatot több saját mondatra bontva jegyezzük le. Ezek azért is hasznos, megfontolásra és alkalmazásra feltétlenül érdemes módszerek, mert addig biztosan nem írunk ki semmit a saját szavainkkal, amíg nem értettük, hogy pontosan mit is olvastunk, illetve addig úgysem megyünk tovább a szövegben, amíg ki nem jegyzeteltük. Az egyszerűbb mondatszerkezetek, a tőmondatok, pedig mindenkor a mondanivaló átláthatóságot könnyítik meg. Ugye, közben nem felejtettük el megkérni az Úr Jézus Krisztust, hogy az olvasott Igék megértése érdekében jöjjön a segítségünkre az Ő – Szentlelke által? Szeretnénk megismételni, hogy mi, hosszú hivő életünk során számtalan esetben tapasztaltunk meg ilyen megfelelő pillanatban érkező, „felülről jövő” segítséget! (Annak érdekében viszont, hogy egyeseknek nehogy csalódást okozzunk, leírjuk, hogy ezekre a kérésekre azért soha nem automatikusan, tehát nem minden esetben érkezett meg a kért segítség. Ilyenkor úgy rendeztük le ezt magunkban, hogy arra gondoltunk, vagy alázatban akar bennünket még a továbbiakban is tartani az Úr Jézus Krisztus, tehát, hogy fel ne fuvalkodjunk a sok tudástól, vagy azoknak a kijelentéseknek a megértésére még nincs szükségünk, talán nem is tartoznak reánk, esetleg még a ma élő hívőkre sem. Feltehetően ilyenek a Jelenések könyve egyes részei is.)

Mintaképpen Jakab apostol levelét választottuk ki azzal az egyszerű céllal, hogy a gyakorlatban is bemutassunk egy ilyen célirányos kijegyzetelést. Mi arra voltunk kíváncsiak, hogy az apostol levele milyen tantételeket, kijelentéseket tartalmaz, tehát az apostol által mire tanít bennünket a Szentlélek, milyen lehetőségeket tár fel az Úr Jézus Krisztus Lelke az Úrban bízók számára. Mit vár el tőlük, milyen intelmeket közöl feléjük, mivel vigasztalja, vagy buzdítja az övéit?

Olvasás közben tehát kigyűjtöttünk valamennyi olyan tantételt a levélből, ami a kérdéseinkkel állt kapcsolatban. A kigyűjtés közben – szintén mintaképpen, és valóban csak minimális mértékben – végeztünk (utólag) egy kis rendszerezést, csoportosítást is, hogy majd a későbbiek során mi magunk is jobban áttekinthessük a jegyzetünket. Így az egymáshoz tartalmi szempontból viszonylag közelálló kijelentések egy csoportba kerültek függetlenül attól, hogy a levél mely részén találtunk reá. Ezért fordulhat elő, hogy aki összeveti mondatról-mondatra a jegyzetünket a Bibliában található szöveggel, akkor az egyes Igéket esetleg nem az adott helyén találja. Végül is – úgy tartjuk – ez egyáltalán nem baj. Előre szólunk, hogy jegyzetelésünk olvasása esetén senki ne várjon valamiféle különleges, vagy meghökkentő dologra, hiszen csak egyszerűen kiírtuk a levélben található tantételeket, a legtöbb esetben saját szavainkkal és saját szerkesztésű mondatainkkal. Viszont amíg írtunk „odafigyeltünk”, mindent megértettünk, és hisszük, hogy jobban beépültek az olvasottak a lelkünkbe-szellemünkbe, mintha jegyzetelés nélkül olvastuk volna végig Jakab levelét. (Néhány esetben a jobb érthetőség érdekében zárójelbe tett dőlt betűkkel kiegészítettük az olvasottakat.)

JAKAB LEVELE

A levél hitbeli tantételei, kijelentései:

Tartsuk teljes örömnek ha kísértések érnek bennünket, mert ez mindenkor a hitünk próbája (akár megállunk benne, akár elbukunk), előbb-utóbb a sok próba állhatatosságot eredményez, és egyre tökéletesebbek lesznek a cselekedeteink. Az a boldog ember, aki kitart a kísértések idején, mert miután kiállta a próbát, az Úr ígérete szerint elnyeri az élet koronáját. Amikor valaki kísértésbe jut, soha ne mondja, hogy az Isten kísérti őt. Istent ugyanis a Sátán soha nem tudja rászedni arra, hogy akárcsak próbaképpen is, bűnös dolgokra akarjon rábírni bennünket, de Isten Önmagától sem tesz ilyet soha, és olyat sem, hogy felbiztatná ellenünk a gonoszt, hogy lássa kiálljuk-e a próbát. Mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe! A kívánság megfoganva azután bűnt szül, a kiteljesedett bűn pedig a halálba visz.

Ha valaki úgy véli, hogy nem elég bölcs, kérjen bölcsességet Istentől, Aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek úgy, hogy az meg is kapja. A felülről való bölcsesség tiszta, békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem részrehajló és nem képmutató. Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék a Világosság Atyjától jön, Akiben nincs változás, sem fénynek, sem árnyéknak változása.

Aki kételkedik (tehát nem bízik az Úrban) az ne gondolja, hogy bármit is kaphat az Úrtól.

A szegénysorsú hittestvér dicsekedjék a méltóságával, a gazdag pedig a megalázott voltával!

A hívő legyen gyors a hallásra, és késedelmes a szólásra, haragra! Ember haragja nem szolgálja Isten igazságát!

Mindenkor szelíden kell fogadnunk a belénk oltott Igét, hiszen ez tarthat meg bennünket az (örök) életre. Az Igének viszont ne csupán hallgatói, hanem megtartói is legyünk, hogy be ne csapjuk magunkat! Aki a szabadság tökéletes törvényébe betekintést nyer, és meg is marad mellette, méghozzá annak tevékeny megvalósítójaként, azt boldoggá teszi a cselekedete.

Isten és az Atya előtt a tiszta és igazi kegyesség az, ha valaki meglátogatja az árvákat és a nyomorúságban lévőket, és tisztán meg tudja őrizni magát a világtól. Úgy beszéljünk és cselekedjünk, hogy mindenkor tisztában legyünk azzal, hogy meg leszünk mi is ítélve, méghozzá a szabadság törvénye alapján. Az ítélet irgalmatlan lesz ahhoz, aki nem cselekedett irgalmasságot, aki viszont igen, az mindenkor felette áll az ítéletnek. Az Úr igen-igen irgalmas és könyörületes.

Ne legyünk személyválogatók! A személyválogatás bűn. Isten azokat választotta ki, akik a világ szemében szegények, hogy a hitben gazdagok legyenek, és örököljék azt az országot, amelyet az Őt szeretőknek ígért. Akkor cselekszünk helyesen, ha betöltjük a királyi törvényt: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!”

A hit, amennyiben (jó-)cselekedetei nincsenek, halott önmagában. A megigazuláshoz bizony (jó-)cselekedetekre is szükség van. Miként a test halott a lélek nélkül, ugyanígy a hit is halott (jó-)cselekedetek nélkül. Aki tudna jót tenni, de nem teszi, bűne az annak.

Ne akarjunk sokan tanítók lenni, mert ezen a poszton – főleg a nyelvünkkel – sokat lehet vétkezni! Ha valaki a beszédében nem vétkezik, az tökéletes ember. Ha valaki azt hiszi, hogy kegyes, de nem fékezi meg a nyelvét, annak a kegyessége hiábavaló, még önmagát is becsapja. A nyelv, bár kicsi testrész, mégis nagy dolgokkal képes kérkedni. A nyelv: tűz, a gonoszság egész világa, telve halálos méreggel. A nyelvünk képes arra, hogy egész testünket beszennyezze és a gyehenna tüzére juttasson bennünket. (Önmaga erejével) a nyelvét senki nem tudja megfékezni.

Ahol irigység és viszálykodás van, ott zűrzavar és mindenféle gonosz tett is megtalálható. Ne rágalmazzuk egymást! Vessünk el magunktól minden tisztátalanságot és a gonoszság utolsó maradványait is! Ne esküdjünk se égre, se földre, se más egyébre, inkább legyen a mi igenünk igen, és a mi nemünk nem! Ne panaszkodjunk egymásra, hogy el ne ítéltessünk, hiszen a bíró már az ajtó előtt áll! Türelemmel kell lennünk az Úr eljöveteléig! Erősítsük meg a szívünket, mert az Úr eljövetele közel van!

Ha olyasmit kérünk Istentől, amit Ő úgy ítél meg, hogy azt csak saját élvezetünkre kívánjuk eltékozolni (és nem mások hasznára), akkor nem hallgatja meg, és nem teljesíti a kérésünket.

Ha barátságban élünk a világgal, akkor ellenségévé válunk előbb-utóbb Istennek. Isten féltékenyen őrzi a bennünk lévő szellemét. Közeledjünk Őhozzá, és Ő is közeledni fog hozzánk! Alázzuk meg magunkat az Úr előtt, és akkor Ő felmagasztal bennünket! Az alázatosoknak kegyelmet ad. Engedelmeskedjünk hát Őneki, viszont álljunk ellen az ördögnek, és az elfut tőlünk! Isten akarata szült minket (újjá) az igazság Igéje (az Úr Jézus Krisztus) által, hogy teremtményei első zsengéi lehessünk.

Vegyünk példát a szenvedésben és a türelemben a prófétákról, akik az Úr nevében szóltak!

• Ha szenved valaki közülünk, imádkozzék!
• Ha beteg valaki közülünk, hívassa magához a gyülekezet véneit, hogy imádkozzanak érte, és kenjék meg őt olajjal az Úr nevében! A hitből fakadó imádság megszabadítja a szenvedőt a szenvedéseiből, az Úr felsegíti őt, sőt ha bűnt követett is el, bocsánatot nyer. Hogy meggyógyuljunk, valljuk meg egymásnak bűneinket, és imádkozzunk egymásért! Nagy hatása van az igaz ember buzgó könyörgésének.
• Ha öröme van közülünk valakinek, énekeljen dicséreteket!

Jegyezzük meg, hogy ha közülünk valaki netán eltévelyedik az igazságtól, és másvalaki megtéríti őt, akkor az, aki megtérítette őt a tévelygés útjáról, megmentette a tévelygő lelkét a haláltól, egyben sok bűnét is eltöröltette annak!

Szeretett Testvérünk!

Arra biztatunk tehát, hogy minél gyakrabban íróeszközzel a kezedben és papírral magad előtt olvasd a Szentírást! Készíts jegyzeteket az olvasottakról, utólag nézd át azokat, keresd meg az összefüggéseket, vagy eleve ilyen összefüggések kutatása céljából alkalmazd az általunk javasolt módszert! Eleinte ez nagyobb odafigyelést igényel, fáradtságosabb és időigényesebb is, mint az egyszerű olvasás, de hidd el, ez a nagyobb ráfordítás előbb-utóbb meghozza a gyümölcsét. Azt írtuk, hogy időigényes. Viszont megérted Isten Igéit és akaratát! Megérted. Nemcsak megismered tehát, hanem valóban megérted, méghozzá összefüggéseiben érted meg, és maradandóan! Mert ezzel a módszerrel nem „csak” egyszerűen olvasod, hanem tanulmányozod is Isten írott Igéjét. Szánj tehát időt erre! Ráadásul ez a fajta hozzáállásod még kedvesebbé is tesz téged az Úr Jézus szemében, ezért áldásként majd meg-megnyitja az értelmedet, és megadja, hogy nagy örömet jelentsen számodra az Ő dolgaival való elmélyültebb foglalkozás.

Természetesen hasonló módon keresgélhetsz az Ószövetség könyveiben is. Nagy élményt ad, ha összefüggéseiben megérted majd a próféták Izraellel kapcsolatos, utolsó időkre vonatkozó kijelentéseit, vagy megértésre jutsz az Úr Jézus Krisztus dicsőséges eljövetelével, ezeréves uralkodásával kapcsolatos kijelentésekben. Vagy ha a saját jegyzeteidből utólag visszaolvasod az ószövetségi szentek imáit, átfogóan beleláthatsz azok stílusába, szerkezetébe, felépítésébe, indítékaiba, szókincsébe, máris tanulhatsz belőlük. Szeretett Testvérünk, ezúton is kérjük, hogy ezirányú fáradozásaidat és törekvéseidet áldja meg az Úr Jézus Krisztus!