Kedves Testvérünk!

Amikor tanításunk címét leírtuk, sokat gondolkoztunk azon, hogy vajon megfelelően határoztuk-e meg a Cromiumot, amikor azt állítottuk róla, hogy „teszt”. Esetleg találóbb lett volna azt írni róla, hogy „zsákbamacska”. Mert ugyanis mindkettő. A Chromium: teszt az ördög kezében, vagy mondhatjuk úgy is, hogy az ördög részéről, viszont kifejezetten egy „zsákbamacska” az emberiség számára. Annyi tapasztalatunk már van, hogy tudjuk, bármit hozunk kapcsolatba az ördöggel, az már sejteti, hogy a dologban valami nem tiszta, óvatosan és körültekintően kell közelíteni hozzá, hamar valami álnoksággal, félrevezetéssel találhatjuk szemben magunkat, és ha nem figyelünk, bizonyára pórul is járunk valamilyen szinten. Legjobb, ha nem titkolózunk tovább, és mindenki számára közérthetően leírjuk, hogy a Chromium valójában nem más, mint a világ első, felhőn alapuló számítógépes, új operációs rendszere. Azért írtuk le ezt ilyen egyértelműen, hogy végre érthető és világos legyen a dolog mindenki számára. De vajon az lett-e? Egyáltalán szükséged van-e erre az információra? Kell tudnod, hogy mi az a Chromium? Van szó erről a Bibliában?

Mielőtt bárki tovább lapozna, kérjük, ne tegye, azt azonban előre jelezzük, hogy egy szokványostól eltérő, rendhagyó tanítás következik. Természetesen az új Chromiumról fog szólni (amely annyira új, hogy létezéséről még a legbeavatottabbak is csak napokkal ezelőtt szerezhettek tudomást), viszont a továbbiakban már nem olyan elriasztó és rejtélyes módon, mint ahogyan ahhoz az első mondatainkban hozzákezdtünk. Tanításunk – amelyet elolvasásra ajánlunk mindenki számára –, figyelemfelkeltés céljából íródott. Egy félelmetes és végzetes bibliai prófécia beteljesülésének közeledtéről ad hírt annak érdekében, hogy mind többen beláthassák – tényekkel alátámasztottan is –, milyen közel vannak hozzánk a végidők.

Néhány gondolat a „teszt” és a „zsákbamacska” szóról illetve szólásról, ha már ezt az új számítógépes operációs rendszert, a Chromiumot ezekkel jellemeztük.

Véleményünk szerint a „teszt” szó annyira közismert, hogy jelentése különösebb magyarázatot nem igényel. A „teszt” annyi, mint próba. Ha kipróbálunk egy új cipőt, autót, vagy egy újfajta eljárást vagy rendszert, akkor azt mondjuk, hogy „leteszteljük”, röviden: teszteljük. A Chromium – mint írtuk – egy újfajta számítógépes rendszer, egy újfajta informatikai rendszer, amelyet Sátán arra fog használni, hogy ezzel is tesztelje, kipróbálja, kipróbálhassa az informatika korába és egyben valóban a végidők korszakába lépett emberiséget. Szellemi látásunkkal úgy látjuk, hogy első lépésként a Chromiumot használja majd fel arra, hogy végleg meggyőződhessen a most élő generáció butaságáról, bizonyos erkölcsi-etikai gyengeségeiről, hogy azután a bukás legkisebb kockázata nélkül tehesse meg további lépéseit. Nem állítjuk, hogy a Chromium ilyen célra lett a fejlesztők eredeti szándékai szerint létrehozva (bár a démonikus hatás, mint a klónozás esetében is nem kizárt, sőt…), azt viszont egyértelműen ki merjük jelenteni, hogy pályafutása elején – Sátán kezében – kifejezetten ilyen célokat fog szolgálni. (Jelentősége a későbbiekben tovább növekszik majd, nyilván ennek ismertetésére is kitérünk írásunk további részében.)

A magyar „zsákbamacska” szólás a maga nemében, bár nálunk még a legfiatalabb korosztály körében is közismert mégis, egyedülálló szólás a világon. A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint (elvont értelemében) valami előre nem látható, rejtett célú dolgot jelöl. Olyan előre nem látható rejtett célút, aminek a kimenetele abszolút bizonytalan. A szó eredetét a középkorban kereshetjük, amikor a kismalacokat zsákban vitték eladni. A szélhámosok kismalac helyett gyakran egy jól fejlett macskát kötöttek a zsákba, s úgy tettek, mintha egy kismalac kapálózna a zsák mélyén. Amikor a vevő esetleg meg akarta nézni, arra hivatkoztak, hogy igen fürge, esetleg elszaladhat. Ha valamely ok miatt a titok mégis lelepleződött a helyszínen, a szélhámost bizony alaposan helybenhagyták. A trükk nyomán az idő előrehaladtával, a nyelv folyamatos változása következtében több szólás-változat is született, ilyen például a „nem árulok zsákbamacskát”, azaz nincs rejtett szándékom, vagy a „ne vegyünk zsákbamacskát”, azaz ne vásároljunk látatlanban, vagy ne vállalkozzunk bizonytalan kimenetelű dolgokra. Amikor bevezetőnkben a Chromiumot zsákbamacskának írtuk, azt azért tettük, mert a Chromium – mint láthatjuk majd – bizony hordozza ennek a szólásnak valamennyi jellemzőjét. Szellemi látásunk szerint a Chromium amellett, hogy egy hatalmas lehetőség az ördög kezében, az emberiség számára bizony egy rejtett célú, előre át nem látható, bizonytalan kimenetelű zsákbamacska. Méghozzá olyan, amelyet annak ellenére megvesz, megvásárol, magáévá tesz majd a kor emberisége, hogy felnyitná annak a bizonyos zsáknak a száját, és meggyőződne annak tartalmáról. Újra istentelenül, tehát bölcsesség nélkül kizárólag a pillanatnyi előnyökre tekintve dönt, és amikorra felocsúdik – már késő lesz. Döbbenten tapasztalja majd, hogy a megvett áru már nem csupán zsákbamacska volt, hanem egyben az ördögnek egy olyan újabb csapdája, kelepcéje, amibe ugyan önként, de végzetes módon újra belesétált. Visszalépésre viszont már nincs mód. No, de ne siessünk ennyire előre! Egyelőre elégedjünk meg azzal az ismeretünkkel, hogy a Chromium nem más, mint valamiféle új elveken alapuló rendszer a számítógépek világában. (Szaknyelven: a Chromium a világ első, felhőn alapuló számítógépes, új operációs rendszere.)

Lapozzunk bele a Jelenések könyvébe, és olvassunk el néhány Igeverset a 13. részből!

„És láték egy fenevadat feljőni a tengerből… és a sárkány adá az ő erejét annak, és az ő királyiszékét, és nagy hatalmat… csodálván, az egész föld követé a fenevadat. És imádák a sárkányt, a ki a hatalmat adta a fenevadnak; és imádák a fenevadat… És adaték néki… nagy hatalom, hogy cselekedjék negyvenkét hónapig. Megnyitá azért az ő száját Isten ellen való káromlásra, hogy szidalmazza az ő nevét és az ő sátorát, és azokat, a kik a mennyben laknak. Az is adaték néki, hogy a szentek ellen hadakozzék, és őket legyőzze; és adaték néki hatalom minden nemzetségen, nyelven és népen. Annakokáért imádják őt a földnek minden lakosai, a kiknek neve nincs beírva az életnek könyvébe… e világ alapítása óta.” (Jel 13, 1-8)

Keresztyén körökben jól ismert, hogy az emberiség történetében, lesz egy olyan – reményeink szerint a közeljövőben bekövetkező – drámai esemény, amelynek során az Úr Jézus Krisztus eljön a mennyből (és anélkül, hogy a lábát a földre tenné) feltámasztja sírjaikból mindazokat, akik egykori földi életük során Őbenne hittek. Ezek a feltámasztott halottak régi testük helyett egy új, örökkévaló mennyei testet kapnak. Ezzel egyidőben – a világ számára további döbbenetként – mi, akik (élő szentekként, újjászületett, megigazult) keresztyénekként ebben az időben élünk (a feltámadott halottakhoz hasonlóan) szintén örökkévaló mennyei testet kapunk, mégpedig a jelenlegi testünk egy szempillantás alatt történő átváltoztatásával. Ezt követően a sírjaikból feltámasztottakkal együtt eltávozunk, felvétetünk a földről, hogy a levegőégben találkozzunk az elénk jött, és mindezeket velünk megcselekvő Megváltó Istenünkkel, az Úr Jézus Krisztussal, hogy azután valamennyien együtt menjünk a mennyei Atyához. Ezt az eseménysort nevezi a Biblia elragadtatásnak, ekkor távozik el a földről a Krisztus Testének nevezett Gyülekezet.

Az elragadtatással óriási sokkhatás éri majd azokat, akik ennek nem részesei, és itt maradtak a földön. Pánik, félelem, kétségbeesés, bizonytalanság és teljes értetlenség uralja majd őket. Ezeket a hit nélküli (istentelen) ittmaradtakat Isten a továbbiakban kiszolgáltatja saját bűnös vágyaiknak és kívánságaiknak. Éljenek és tévelyegjenek mostmár akaratuknak megfelelően Isten gondoskodása és szeretete nélkül, megbomlott elmével, degenerált erkölcsi normáik szerint. Ha eddig nem hittek az igazságban, hát hagy szüreteljék a hazugság gyümölcseit.

„És azért bocsátja reájok Isten a tévelygés erejét, hogy higyjenek a hazugságnak; Hogy kárhoztattassanak mindazok, a kik nem hittek az igazságnak, hanem gyönyörködtek az igazságtalanságban.” (2 Thessz 2, 11-12)

A bibliai próféciák szerint ekkor lép elő nyíltan, a „népek tengeréből” egy fenevadként jegyzett olyan emberi birodalom, egy ember-kormányozta (valaha is létező legistentelenebb és leggonoszabb) királyság, élén a bűn emberével a Fenevaddal (Antikrisztussal), akinek az erejét, lelkét (és várhatóan a szellemét is) maga Sátán, a hazugság atyja adja.

„… eljövetele a Sátán ereje által van, a hazugságnak minden hatalmával, jeleivel és csodáival, És a gonoszságnak minden csalárdságával azok között, a kik elvesznek; mivelhogy nem fogadták be az igazságnak szeretetét az ő idvességökre.” (2 Thessz 2, 9-10)

Habár a Fenevad (Antikrisztus) csak és kizárólag a Gyülekezet elragadtatása után léphet nyíltan a történelem színpadára, tudnunk kell, hogy birodalma viszont már napjainkban is teljes gőzerővel épül, csaknem kész.

A Biblia világos kijelentést ad arról, hogy a Fenevad (Antikrisztus) mindössze hét évig uralkodhat majd. Ez alatt a hét év alatt viszont – mint írtuk: Sátán (háttérből való hathatós támogatásával és irányításával) – hatalmas, szinte elkápráztató dolgokat visz végbe. (Hazugsággal, csalással, megtévesztéssel.) Meg kell tudni magyaráznia az elragadtatást, el kell oszlatnia az ebből származó félelmet, sőt totális Istentagadással ki kell ölni az emberekből az Istentudatot. Békét kell teremtenie, vagy hazudnia az egész földön. Fel kell számolnia a háborús övezeteket, a regionális ellentéteket (például az izraeli-palesztin konfliktust), de véget kell vetnie a terrorizmusnak is. Biztosítania kell, vagy hazudnia a világméretű gazdasági fellendülést, a globális jólétet, kiutat kell találnia a világméretű energiaválságból, el kell tudnia simítani az egyes vallások közötti konfliktusokat, és sorolhatnánk. Minderre, összesen hét év áll rendelkezésére.

Belátható, hogy ez a lelkületében Sátán-vezette jövendőbeli birodalom egy kizárólag hazugságon és megtévesztésen alapuló olyan gonosz emberi birodalom lesz, amely gazdasági, pénzügyi, katonai erejével az egész világon uralkodik majd, mintegy fogságban tartva, terrorizálva és totálisan kizsákmányolva azt. Olyan diktatórikus birodalom lesz, amelynek kíméletlen, embertelen döntései mindenkire kihatnak, és globális intézkedései kötelező érvényűek lesznek. Tekintve, hogy a Fenevad (Antikrisztus) az ördög erejével és erkölcsi értékrendjével uralkodik, így Istennel kimondottan ellenséges viszonyban áll majd

„… a bűn embere, a veszedelemnek fia, a ki ellene veti és fölébe emeli magát mindannak, a mi Istennek vagy istentiszteletre méltónak mondatik, annyira, hogy maga ül be mint Isten az Isten templomába, Isten gyanánt mutogatván magát.” (2 Thessz 2, 3-4)

A Biblia szerint a hatalom gyakorlásában nagy segítségére lesz a Fenevadnak (Antikrisztusnak) egy Hamis (csodák megtételére is képes, szintén sátáni indíttatású) próféta, aki – minden valószínűség szerint – egy Dán törzséből származó zsidó ember lesz.

„Azután láték más fenevadat feljőni a földből… úgy szól vala, mint a sárkány; És az előbbi fenevadnak minden hatalmasságát cselekszi ő előtte; és azt is cselekszi, hogy a föld és annak lakosai imádják az első fenevadat… És nagy jeleket tesz… És elhiteti a földnek lakosait a jelekkel, a melyek adatának néki, hogy cselekedje a fenevad előtt; azt mondván a föld lakosainak, hogy csinálják meg a fenevadnak képét… És adaték néki, hogy a fenevad képébe lelket adjon, hogy a fenevad képe szóljon is, és azt mívelje, hogy mindazok, a kik nem imádják a fenevad képét, megölessenek. Azt is teszi mindenkivel, kicsinyekkel és nagyokkal, gazdagokkal és szegényekkel, szabadokkal és szolgákkal, hogy az ő jobb kezökre vagy a homlokukra bélyeget tegyenek; És hogy senki se vehessen, se el ne adhasson semmit, hanem csak a kin a fenevad bélyege van, vagy neve, vagy nevének száma.” (Jel 13, 11-17)

Terjedelmi okokból sajnos nem áll módunkban, és nem is célunk e helyen minden olyan Fenevad (Antikrisztus) uralkodása alatt történő esemény megemlítése, amely bár az emberiség története szempontjából kiemelkedő jelentőségű, viszont nem tartozik szorosan témánkhoz. Fenti Igeszakaszból is csupán két kijelentésre fókuszálunk csupán, amelyek közül az első: „Azt is teszi (a Hamis próféta) mindenkivel, kicsinyekkel és nagyokkal, gazdagokkal és szegényekkel, szabadokkal és szolgákkal, hogy az ő jobb kezökre vagy a homlokukra bélyeget tegyenek.” Mit jelent ez a gyakorlatban?

A Fenevad (Antikrisztus), háttérben Sátánnal egyértelműen tudni akarja, hogy céljának megvalósításában kire számíthat és kire nem. Mert mi is az a cél, amely miatt Sátán ilyen nagy intenzitással és már-már csaknem nyíltan beszáll a földi kormányzásba? Sátán ekkorra már nem elégszik meg azzal, hogy szellemi hatalommal bír az emberek felett, totális hatalmat akar, át akarja venni Istentől a föld fölötti uralmat, végleg ki akarja zárni Istent mindenfajta rendelkezési jogából azáltal, hogy bebizonyítja, maga az emberiség az, aki nem tart igényt Istenre, képes megállni a saját lábán is, Isten mindennemű gondoskodása, szeretete és bölcsessége nélkül is sikeres tud lenni. Sátán elérkezettnek látta az időt, különösen a Gyülekezet elragadtatása után, hogy totális istentagadással végérvényesen kiölje az emberekből az Istentudatot. Ezért kell az embereknek valamiféle jelet (bélyeget) viselniük önmagukon, kezükön vagy homlokukon, hogy ezzel egyértelműen kimutassák, kinek az oldalán állnak. Sátán senkivel nem mondatja ki (már ez is álnokság!), hogy a bélyeg felvételével tulajdonképpen Istenre mond „nemet”, egyelőre megelégszik azzal, hogy a bélyeg felvétele csak az éppen aktuális uralkodóra vonatkozó „igen”, hiszen az ő nevét, vagy nevének számát viseli. Nem elég viszont a szóbeli elkötelezettség, látható jelet kell viselni. Ezzel az emberek egymást is befolyásolják, megvalósulhat a „nyájsodrás”, a tömegpszihózis.

Az utoljára írt Igeszakaszból másodikként fordítsuk figyelmünket erre a kijelentésre: „Azt is teszi (a Hamis próféta) mindenkivel… hogy senki se vehessen, se el ne adhasson semmit, hanem csak a kin a fenevad bélyege van, vagy neve, vagy nevének száma.”! Ezt mondják sakknyelven úgy, hogy „sakk-matt”, nincs tovább. Nincs mit tenni. Nincs más alternatíva. A másodikként – a földből (Izráelből) följövő – Hamis próféta a Fenevad nevében elrendeli, hogy akin nincs a Fenevad (Antikrisztus) megkülönböztető bélyege, az nem adhat, nem vehet, azaz nem juthat hozzá még az életben maradásához nélkülözhetetlen árukhoz, élelmiszerekhez sem. Aki nem veszi fel a bélyeget, önmagát ítéli halálra, tehát az elkötelezettség hiánya az életébe, családja életébe, gyermekei életébe kerül. Ezt teszi mindenkivel, kicsinyekkel és nagyokkal, gazdagokkal és szegényekkel, szabadokkal és szolgákkal – olvashattuk. Nincs mit tenni. Nincs más alternatíva. Ezzel szemben mit hirdetnek Istennek akkor élő, (144000 zsidó) kiválasztott, vagy időközben megtért, többnyire mártírként bebörtönzött, megölt, vagy a nélkülözések következtében éppen éhhalállal küzdő szolgái?

„… Ha valaki imádja a fenevadat és annak képét, és bélyegét felveszi vagy homlokára vagy kezére, Az is iszik az Isten haragjának borából, a mely elegyítetlenül töltetett az ő haragjának poharába: és kínoztatik tűzzel és kénkővel a szent angyalok előtt és a Bárány előtt; És az ő kínlódásuknak füstje felmegy örökkön örökké; és nem lesz nyugalmuk éjjel és nappal, a kik imádják a fenevadat és annak képét, és ha valaki az ő nevének bélyegét felveszi.” (Jel 14, 9-11)

Sátán szinte követeli, hogy vegye fel mindenki a Fenevad (Antikrisztus) bélyegét különben meghal, ezzel szemben Isten azt üzeni, hogy fordítva történik ez a dolog, és az Ő számára az lesz halott (második halál), aki felveszi a Fenevad (Antikrisztus) bélyegét. Isten nagyon jól átlát Sátán mesterkedésein, hogy végtére is mi ennek a bélyeg-felvételnek az igazi háttere. Maga az istentagadás határozott kinyilvánítása – mint írtuk. Ezt az emberekre nehezedő döntési kényszert szavakkal még úgy-ahogy le lehet írni, de megélni majd akkoriban igen fájdalmas lesz.

Gondoljuk át, hogyan tudja az ördög technikailag megvalósítani azt, hogy akin nincs rajta a bélyeg, az még a létfenntartásához alapvetően szükséges javakhoz sem juthat hozzá! Először: is el kell törölnie a pénzt, mint készpénzfizetési eszközt. (Már napjainkban is tapasztalható az erre irányuló törekvés.) Másodszor: létre kell hozni egy olyan ütőképes bankrendszert, amely szembe tud nézni a készpénz-nélküliség következtében előállott új kihívásokkal. (Folyamatban…) Harmadszor: Az informatika területén kiemelten kell foglalkozni az oktatással, képzéssel, és a minél korszerűbb technika kifejlesztésével. (Ez is folyamatban…)

A készpénz eltörlése egyéb gazdasági előnyei mellett azzal is jár majd, hogy egyetlen rendelettel „tollvonással” végleg eltűnik a „fekete”-munka, eltűnik a „zsebből”-fizetés, a „zsebbe”-fizetés a „hálapénz”, a „borravaló”, stb. Mivel ezentúl kizárólag a bankokon keresztül lehet minden ügyletet bonyolítani. Megszűnik a korrupció, megszűnnek a kettős (egyet az APEH-nak, egyet magamnak) könyvelések, a jövedelemeltitkolások. Értékesítési gondok miatt csökken a vagyonellenes bűncselekmények száma, a színesfémtolvajlás, de a készpénz hiánya miatt értelmét veszítik, tehát megszűnnek a pénzintézetek, taxisok, postások, bankautomaták, pénzszállító járművek elleni bűncselekmények is, hogy csak néhányat soroljunk fel. Maradhat még az egyszerű árucsere, de ennek forgalma már eseti, nehézkes, tehát aligha lesz számottevő, rövid időn belül kihal. Ha valakinek kékszilvája van, és fűrészlapra van szüksége, nehéz a partner felkutatása. A készpénz kiiktatása után mindenkinek önálló bankszámlája lesz, amelyen szerepelnek majd a bevételei (valamennyi bevétele) és a kiadásai (valamennyi kiadása), senkinek nem kell soha, semmiféle adóbevallást készítenie, ezt elvégzi helyette a bank számítógépe, hiszen pénzügyi forgalma és egyenlege minden időben rendelkezésre áll. Természetesen megszűnnek a bankkártyák, mivel minden adatunkat a bank tárolja majd, azonosítónk az ujjlenyomatunk, szemünk retinahártyája vagy valami még korszerűbb lesz. Egy korszerű bankrendszerrel mindez gördülékenyen lebonyolítható majd. Nyilvánvaló, hogy leolvasó eszközt lesz szükséges telepíteni még a fagylaltoshoz, az újságoshoz, de még a WC-s nénihez is.

Fentebb azt vetettük fel, hogyan tudja az ördög technikailag megvalósítani azt, hogy akin nincs rajta a bélyeg, az még a létfenntartásához alapvetően szükséges javakhoz sem juthat hozzá! Gondolatban menjünk be egy akkori ABC-be! Ha nincs rajtunk a Fenevad (Antikrisztus) bélyege, a biztonsági őr, vagy egy egyszerű beléptetőkapu be sem enged. Vagy a boltos, a fagylaltos csak ránk néz, és nem szolgál ki. Nem lesz bátorsága ezzel ellentétesen cselekedni, hiszen a mögöttem álló feljelentheti és akkor – mivel írtuk, hogy az egész rendszer terrorista eszközökkel (a megértés, lojalitás, szeretet és irgalom teljes hiányával) fog működni – az életével fizethet meggondolatlanságáért. Ha rajtunk van a Fenevad (Antikrisztus) bélyege, még a leolvasóval megnézik, hogy fizetőképesek vagyunk-e, vagy sem. Ha nincs pénz a számlánkon, akkor természetesen nem vásárolhatunk, ha kevés van, akkor nyilván annak mértékéig. De ha mi tudjuk is, hogy van elegendő pénzünk, még mindig előfordulhat, hogy nem szolgálnak ki, nem szolgálhatnak ki, nem tudnak kiszolgálni bennünket. Nem vásárolhatunk, „nem vehetünk, és nem adhatunk el”, amennyiben letiltották a számlánkat vagy kódunkat. Figyelem! Mit olvastunk itt? Előfordulhat, hogy „nem vehetünk, és nem adhatunk el”, amennyiben letiltották a számlánkat vagy kódunkat. Pedig a homlokunkon van a Fenevad (Antikrisztus) bélyege! Ki tiltott le bennünket? (Velünk ez soha nem fordulhat elő, mivel ekkorra már elragadtatunk!) Egyesek keserűen tapasztalják majd, hogy éppen az tiltotta le, akinek a bélyegét ott viselik a homlokukon. „Két hétig nem vásárolhat” – olvashatják majd egy kijelzőn. „Egy hónapig nem vásárolhat”, esetleg: „Soha többé nem vásárolhat”. Büntetésből. Fellebbezésnek helye nincs. Vagy van. Majd értesítik… Miről? Gyakorlatilag arról, hogy élhet-e tovább, vagy nem élhet tovább.

Chromium: teszt. Emlékszünk még egyáltalán a címre? És erre? „Egyelőre elégedjünk meg azzal az ismeretünkkel, hogy a Chromium nem más, mint valamiféle új elveken alapuló rendszer a számítógépek világában.” Elérkezett annak az ideje, hogy kibontsuk végre ezt a csomagot. Először mi a magunk, azután rendhagyó módon egy informatikában kifejezetten járatos szakember mindazok számára, akiket mélyebben is érdekel ez az új a rendszer.

Mit mondunk mi? A Chromium operációs rendszer lehetővé teszi, hogy az eddigiekkel ellentétben adatainkat és programjainkat ne a saját gépünkön tároljuk, hanem egy elvileg végtelen kapacitású, számtalan előnyt magában rejtő idegen tárolóban. Az ehhez az új operációs rendszerhez illeszthető számítógépek árai a mai gépek árainak töredékéért lesznek beszerezhetők, bővítésükre elvileg soha nem lesz szükség. Elmaradnak azok a CD és DVD vásárlásra fordított költségeink is, amelyek eddig azért merültek fel, hogy a gépi memóriakapacitásunkat tehermentesítsük. Többé nem kell drága programokat sem vásárolnunk, esetenként elég azokat néhány másodpercre bérelnünk. „Saját gépünkkel” a világ bármely részéről úgy tudunk pillanatok alatt kommunikálni, hogy az be sincs kapcsolva. Adataink és adatforgalmunk vírusmentessége, őrzése és feltörhetetlensége garantált. Ennyi előny ismeretében mindenki belép majd ebbe a rendszerbe, viszont anélkül, hogy számolt volna ezzel, teljesen kinyitotta a privát szféráját, kiszolgáltatta magát egy totális kontrollnak. Ugyanis hiába védettek az adatai, a Chromium tulajdonosát és üzemeltetőjét senki nem akadályozhatja meg abban, hogy a rendszerben megfigyeléseket végezzen. Márpedig ez a tulajdonos előbb-utóbb a sátáni Fenevad (az Antikrisztus), lesz, aki még a gondolatokra is kíváncsi lesz, aki kegyetlenül el akarja taposni majd valamennyi ellenfelét. Teszt és zsákbamacska a Chromium! És csapda. Már most látni, hogy apró előnyökért cserébe, ebbe is belelép az emberiség. Ezekután kérdezzük meg informatikusunkat, hogy ő mit mond a Chromiumról! (Kérésünk csupán annyi volt feléje, hogy éppen olvasóink tájékozottságának sokszínűsége miatt lehetőleg az alapoktól kezdje mondanivalóját, ismertetője a téma szakmaisága ellenére is legyen közérthető, és amennyire csak lehet, kerülje a szakkifejezéseket, a szakzsargont.) Ismertetője után még sort kerítünk néhány gondolatunk közlésére.

Mit mond a szakember? Kezdjük egy gyors ismeret-felfrissítéssel! A számítógép fizikai részeit, a gép házába rejtett áramköröket, a képernyőt (monitort), a billentyűzetet, az egeret, stb., egyszóval mindent, amit kézzel meg tudunk tapintani, a számítógép diszkrét elemeinek nevezzük, idegen szóval hardvernek mondjuk. Könnyedén belátható, hogy ez a hardver önmagában működésképtelen, hiszen különböző fémek, műanyagok nagy precizitással megalkotott halmaza csupán, amelyek „életre keltéséhez”, működtetéséhez különféle programokra (idegen szóval szoftverekre) van szükségünk. E programok (szoftverek) segítségével tudunk megjeleníteni a képernyőn akár egy szép virágot, családi fényképet, esetleg egy videót, sőt ezek teszik lehetővé, hogy a számítógéphez csatlakoztatott hangszóróból zene szóljon, vagy hogy egyáltalán „megértse” gépünk mindazt, amit a kezelőszervekkel (más szóval a perifériákkal: billentyűzet, egér, stb.) közlünk vele.

Minden szoftverek „legszoftverebbike” az operációs rendszer, mely közvetlen kapcsolatot tart fenn a gép diszkrét elemei és a számítógépen futtatott különféle programok között. Ez a létező legfontosabb szoftver, e nélkül a teljes gép csak egy nagy és drága alkatrészkupac. Egy példával szemléltetve könnyen megérthetjük a jelentőségét. Vegyünk egy manapság mindenki által ismert szövegszerkesztő programot! Ha ezt megpróbálnánk elindítani egy nyers, frissen megvásárolt számítógépen, az bizony nem sikerülne anélkül, hogy először operációs rendszer lenne feltelepítve. Ha ezt a szövegszerkesztő programot operációs rendszer nélkül is (valami csoda folytán) mégis el tudnánk a gépen indítani, akkor se tudnánk semmire sem használni, hiszen szegény szövegszerkesztő programunk önmagától azt sem tudja, mi az a billentyűzet, mi az a nyomtató, mi az a képernyő. Nem tud semmit a külvilágról, ki van szolgáltatva ennek a bizonyos operációs rendszernek, ennek a másik programnak, amely viszont éppen ahhoz ért, hogy ezeket az egységeket felismerje, kezelje, és működtesse, immáron: a szövegszerkesztő program kívánalmainak megfelelően. Tehát az operációs rendszer úgymond egy csatolófelület a diszkrét fizikai eszközök, azaz a hardver és a gépen futó programok között. Az operációs rendszer amellett, hogy a programokat értelmezi a hardver számára, elvégezteti a géppel mindazokat a számítási feladatokat is, amelyet a gépen futó programok igényelnek, sőt azok eredményeit az ember számára is értelmezhető módon megjeleníti (képernyőn, hangszóróban stb.). Az operációs rendszer kapcsolatot tart tehát a számítógép „belső” világa és a „külső” világ között.

Számos cég „gyárt” kereskedelmi céllal készült operációs rendszereket, például az Apple a Mac OS X nevűt, a Microsoft a Windows-t, a Nowell a NetWare-t, stb., de léteznek olyan ingyenesen hozzáférhető operációs rendszerek is, mint például a különböző Linux változatok, amelyeket bárki továbbfejleszthet, mert nyílt és szabadon módosítható a forráskódjuk. Európában, elsősorban jó üzletpolitikájának köszönhetően a már említett Microsoft cég Windows operációs rendszere terjedt el. A közoktatás számára ingyen vagy jelképes összegért biztosítja programcsomagjait, így a felnövekvő generáció az iskolában ezt sajátítja el, ebbe nő bele, ennek a kezelésében tesz szert jártasságra. Bár a bolti forgalomban megvásárolható Windows bizony elég drága, akik befejezik tanulmányaikat a magas ár ellenére is ezt vásárolják meg, hiszen már ehhez szoktak hozzá, ehhez „értenek”, többségük nem vált más alternatívára. Hatalmas üzlet ez a Microsoft-nak, remek marketinggel!

Ennek ellenére komoly versenytárs a már szintén említett Linux operációs rendszer, hiszen amellett, hogy az Internetről ingyenesen letölthető, minden Windows-os programnak megtalálható benne az alternatívája. Hátránya viszont, hogy miután diákként nem ezt tanulták, kevesen ismerik, ha áttérnek is a használatára, hamar rájönnek, hogy más, mint amit eddig megszoktak, ezért csak a legelszántabbak használják. Holott a versenytársával szemben a vártnál jóval több előnye van, és nemcsak az ár területén.

Itt most az operációs rendszereknél álljunk meg egy kicsit, és nézzünk meg egy más témát, hogy azután majd az ott szerzett ismeretekkel visszatérhessünk ide!

Jelenleg minden „hétköznapi” számítógép úgy épül fel, hogy egyebek mellett van benne egy „merevlemez”, ez a gép elméleti agyának az a része, amely a gép hosszú távú memóriájaként szolgál. Ezen tároljuk (a gép kikapcsolt állapotában is) azokat az adatokat, amelyeket a későbbiek során fel szeretnénk használni (például fotók, videók, dokumentumok stb.), de a gép kikapcsolt állapotában itt található maga az operációs rendszer is. (Ez utóbbi csak a gép bekapcsolása után töltődik be az átmeneti memóriába, hogy a gépet működtesse.) Ez a merevlemez a gépben csavarozással rögzítetten, gyárilag fixen kerül beépítésre, kiszerelése körülményes (bár manapság már elérhetőek a külső merevlemezek is, most azokkal nem foglalkozunk). Ez azt jelenti, hogy összes tárolt, elraktározott személyes célú adatunk a gépben (gépen) található, és ahhoz csak otthon férünk hozzá.

Ha elutazunk, akkor otthonunktól távol sajnos nem tudjuk megmutatni barátainknak a számítógépünkön tárolt kedvenc fotóinkat, nem tudjuk együtt meghallgatni kedvenc zenéinket, stb. (Nyilván léteznek ezekre különféle alternatívák, de a jelenlegi megoldások tárterületei messzemenően elmaradnak a merevlemezen tárolható adatmennyiségtől.) Tehát ha barátaink körében szeretnénk böngészni gépi könyvtárainkban, lemezgyűjteményünkben, azt kedves ismerősünk számítógépén nem tudjuk megtenni. Milyen jó lenne pedig, ha minden személyes dokumentumunk, fényképünk, zenénk, videónk, játékunk, és számos egyéb dolgunk állandóan velünk lehetne anélkül, hogy magunkkal kellene cipelnünk a számítógépünket, vagy erre a célra drága és körülményes hordozóeszközöket kellene vásárolnunk, fenntartanunk. Milyen jó lenne, ha a világ bármely pontján járva, ahol van egy bekapcsolt számítógép, egyetlen kapcsolással bármikor és pillanatok alatt hozzáférhetnénk az otthoni merevlemezünkhöz anélkül, hogy be lenne kapcsolva otthoni gépünk.

Máris eljutottunk a számítástechnikai vagy informatikai „felhő” fogalmához. A „felhő” lényege, hogy minden meglévő fájlunkat el tudjuk érni bárhonnan, bármikor és pillanatok alatt, ha adatainkat nem a saját gépünk merevlemezén tároljuk, hanem valahol máshol, akár egy ismeretlen, „nem látható” rejtett helyen, jelképesen mondjuk egy „felhőben”. Ha adatainkat „ott” tároljuk, akkor olyan esetben, amikor otthon vagyunk már eleve „oda” is töltünk fel mindent, és azokat „onnan” tudjuk a világ bármely részéről elérni anélkül, hogy az otthoni gépünk bekapcsolásával kellene törődnünk.

De mi a helyzet a programokkal? Azok jelenleg csak az otthoni gépünkön érhetők el. Így azután ha valaki megvásárolt például egy csúcsmodern képszerkesztő programot, és azt feltelepítette az otthoni gépére, akkor azt a programot, legyen az bármennyire csúcsmodern is, üzleti útján bizony nem tudja használni, hacsak nem viszi magával azt egy hordozható adattárolón (amely programot azután az idegenbeli gépen ismét telepítenie kell) vagy hordozható számítógépen. Milyen körülményes! De lenne megoldás, ha a programokat is feltelepíthetnénk a felhőbe! Innentől nemcsak a fájlokat, hanem a programokat is elérhetnénk a világ bármely pontjáról. A kényelmen túlmenően számolhatnánk még egy jelentős előnnyel, ez pedig a sebesség. Mivel az Interneten keresztül a programoknak csak a bemeneti adatokat kellene elküldenünk a felhőbe, és csak a kimeneti adatokat kapnánk onnan vissza, gépünkön a programok villámgyorsan futnának. Miért? Mert a köztes számítások elvégzése a távoli, csúcstechnikával üzemelő, egyidejűleg hihetetlen sok művelet elvégzésére alkalmas szerveren történne, vagyis a nálunk lévő gép processzorát (művelet-végrehajtó egységét) ezeknek a számításoknak az elvégzése egyáltalán nem terhelné. S miután az adatok küldése és fogadása szinte alig jelentene terhelést gépünk számára, a manapság egyre nagyobb és bonyolultabb programok gépigényével viszont – mint láthattuk – a továbbiakban már nem kellene lépést tartanunk, így egyrészt a feldolgozási sebesség növekedése, másrészt a fejlesztési költségek csökkenése révén hatalmas előnyhöz jutva, ugyancsak boldogok lehetnénk.

Mindez jó és szép elgondolás! Hiszen a felhő alkalmazása már ismert dolog. Van már felhő-alkalmazás külön a képeknek, zeneszámoknak, feljegyzéseknek, stb. Mindezeket több cég is kínálja már, bár egymástól függetlenül, más-más technikai színvonalon. Éppen ezek miatt napjainkra a felhő eléggé felszakadozott állapotba került. A különböző hozzáférések, felhő-alkalmazások kézbentartása nehézkessé, kaotikussá vált, sokan úgy gondolták, hogy ebből az állapotból a közeljövőben kibontakozás nem is várható. Egy világméretű cég, nevezetesen a Google viszont gondolt egy nagyot, egy forradalmian újat.

Korábbi ígéretünknek megfelelően most térjünk vissza az operációs rendszereknél abbahagyott gondolatmenetre!

A Google jelenleg egy rendkívül ambiciózus vállalkozás, rengeteg felhő-alkalmazása van már ma is, gondoljunk a Gmail-re (webes levelezőprogram és chat), a Picasa-ra (fényképmegosztó), a Naptárra, a Dokumentumokra, stb. azaz már rendelkezésre áll, jólismert és gyakorolt dolog részéről is a felhő-technológia. A napokban viszont bejelentették, hogy létrehozták a világ első felhő-technológián alapuló operációs rendszerét, a Chromium-ot. Ők is beszálltak tehát az operációs rendszerek harcába, csak minden eddigitől eltérő új technológiát alkalmazva, felhőn alapuló operációs rendszert hoztak létre. Megoldásukkal immáron nem csupán adatainkat tárolhatjuk a felhőben, hanem programjainkat is, és azokat a Chromium forradalmi módon a felhőben futtatja, tehermentesítve ezzel a számítógépünket.

A Chromium lényege tehát, hogy a számítógépen nem kell a továbbiakban tárolni semmit, sőt magát az operációs rendszert sikerült olyan kisméretűre készíteni, és ezáltal olyan kicsi lett a gépigénye, hogy bármely ma már régen elavultnak tekinthető számítógépre feltelepíthető, kis hardverigényénél fogva pedig villámgyors. (A Chromium operációs rendszer tulajdonképpen egy hardverek kezelésére alkalmassá tett webböngésző, ezért tud ilyen kicsi lenni). A bekapcsoló gomb megnyomásától számítva mindössze 7 másodperc alatt tökéletesen működőképes állapotba jut, nem kell a mostani néha több percet kivárni. Mivel színtisztán a felhőre épül, így minden fájl és program a Google szerverein tárolódik, csak egy webböngészőre van szükség, hogy mindezeket elérjük, így elavult gépeinken olyan programokat is futtatni tudunk majd, amelyek manapság még a csúcskategóriás számítógépeket is „megizzasztják”. Nem kell többé félévente új videokártya (az adatokat a monitor számára képpé alakító eszköz), nagyobb memória, erősebb processzor, nagyobb merevlemez háttértárolónak, hanem ugyanaz a gép akár több éven át is kiszolgálhatja még a professzionális igényeket is.

A jelenlegi operációs rendszereknél probléma a biztonság, hiszen minden egyes program külön tud csatlakozni az Internetre, ezért szükség van úgynevezett tűzfalra, amely a be- és kimenő adatforgalmat biztonságossá teszi. A hekkerek (számítógépes kalózok) és vírusok persze mindig egy lépéssel a tűzfalak előtt járnak, így örök a harc a biztonságért. A Chromium-mal mindez a múlté! Mivel itt csak egy webböngésző kapcsolódik az Internetre, így semmiféle tűzfalra nincs szükség, a programozóknak csak ezt az egy adatkapcsolatot kell megfelelően levédeni, innentől adataink teljes biztonságban vannak, hiszen ha be is törnek az otthoni gépünkre, semmit nem találnak, mert nincs is ott semmi a kis operációs rendszerünkön kívül. A Google szervereit feltörni pedig szinte kizárt, hiszen naponta adnak hozzá újabb fejlesztéseket, a világ minden részén vannak munkatársai, akik a nap 24 órájában tökéletesítik, fejlesztik, írják át a programkódot, sőt a szerverekhez fizikailag sem lehet hozzáférni, hiszen fegyveres biztonsági őrök védik, s csak magas szintű biztonsági előírások mellett lehet belépni a szerverfarmok udvarába is még az arra jogosultságot kapó karbantartóknak is, nemhogy a szerverszobákba.

Még a környezetvédőknek is próbálnak kedvezni a Google vezetői azzal, hogy a farmokat Izlandra és más sarkvidéki országokba telepítik, így a processzorok hűtése a természetes hideg levegővel valósulhat meg, nem kell légkondicionáló berendezéseket üzemeltetni, és még a szerverek áramellátását is „zöld energiából” tudják megoldani geotermikus erőművek, vízerőművek, szélerőművek, árapály erőművek segítségével.

Összegezzük tehát, hogy mit is kapunk, milyen előnyökkel számolhatunk a Chromium alkalmazásakor! Szinte bármilyen (akár elavult) számítógépre feltelepíthető, rendkívül kisméretű háttértárolóra van szüksége saját magának, villámgyorsan betöltődik, szuper biztonságos, összes adatunkhoz és programunkhoz a világ bármely részéről pillanatok alatt hozzáférhetünk, és ott folytathatjuk a munkamenetet, ahol előzőleg abbahagytuk, bármilyen nagy gépigényű programot futtathatunk, a programok futása eddig soha nem látott gyors sebességű, környezetbarát, olcsó. Kinek ne érné meg!? Hihetetlen előnyei vannak, „venni fogják, mint a cukrot”!

Csakhogy. És itt jön egy nagy de! Minden előnye mellett éppen az előnyei lesznek a felhasználók hátrányára. Ugyanis. Szépen becserkészik őket, hogy a sok és nagy lehetőségtől elvakulva önként rábízzák minden adatukat a Chromiumra. Innentől az összes olyan információ, amit eddig senkivel sem osztottak volna meg saját magukon kívül, kikerül egy harmadik félhez, mégpedig a szervereket üzemeltető céghez. A privát chat, a levelezés, a fényképek, a személyes dokumentumok, mind-mind olyan dolgok, amikhez eddig senki sem fért hozzá, most egy idegen cég gépein lesz tárolva. Ők persze majd mondják, hogy adataink szuper biztonságban vannak, senki sem férhet hozzá. De valaki mégiscsak hozzáférhet! Ők. Tehát akié az adott cég, aki a befolyása alatt tartja, az mindent birtokol, mindenkit sakkban tarthat. Csak egy döntés kérdése, hogy az adatainkat a rendőrség vagy egy különleges (CIA, KGB, GESTÁPÓ, ÁVÓ szerű meglévő, vagy a történelemből ismert, esetleg egy majdan összeálló) hivatal emberei böngészhessék, abban terror-elhárítási, bűnmegelőzési stb. indokkal, speciális keresőprogramokkal kereséseket végezhessenek, s közben hozzáférjenek barát-barátnő közötti beszélgetésekhez, privát fényképekhez, családi videókhoz, nem is folytatjuk a listát. Innentől a személyes szabadság megszűnik, mindent kontrollálni tudnak. Ha este valaki a chat-ben kiejti azt a szót, hogy bomba, már reggel (még az éjjel) felkereshetik rendőrök, különleges ügynökök, ha netán egy kocsi ellopásával dicsekszik, már le is lehet tartóztatni, ha értéktárgyakat talált, szerzett, kapott, már meg lehet adóztatni, és így tovább.

A legszörnyűbb az egészben az, hogy a felhasználók mindezeket a személyes információkat kezdetben nevetve és dalolva fogják megosztani a Chromium-mal, hiszen az iskolákban erre fogják őket nevelni, olcsó lesz, megbízható, gyors, környezetbarát, biztonságos, tehát mindenki lecseréli eddigi rendszerét a felkínált új alternatívára, és ezzel önként veszti el személyes szabadságát. Már most is megtalálható szinte valamennyi pénzügyi, egészségügyi, közügyi információnk a hivatalok rendszereiben, viszont innentől megtalálható és nyitott lesz az a privát szféránk is, amihez eddig senkinek sem volt hozzáférése. Tekintettel arra, hogy telefonbeszélgetéseink már jelenleg is lehallgathatók, földrajzi pozíciónk megállapítható, a Chromium-mal együtt létrejön az a totális kontroll, mely eddig ilyen mértékben elképzelhetetlen lett volna a történelem során bármikor is.

Ha mindezt az antikrisztusi birodalomba helyezzük, akkor láthatjuk, hogy akinek nem lesz egyéni azonosítója a számítógépes rendszerhez, mert mondjuk letiltották, az onnantól nem adhat, nem vehet, nem tud majd az elektronikus pénz, elektronikus papír, elektronikus ügyintézés világában megélni, teljességgel halálra lesz ítélve. A letiltáshoz elég lesz, ha esetleg egy elszólás, egy apró kompromittáló adat vagy csupán egy kisebb félreértés, netán a hétköznapokban tanúsított magatartása miatt nem találták elégségesnek a Fenevadhoz (Antikrisztushoz) való hűségét.

Szép új világ elé néz az emberiség!?

Íme, olvashattuk szakértőnk magyarázatát, és némi betekintést nyerhettünk a Chromium alkalmazásának – meglátása szerinti – várható fejleményeibe is. Amellett, hogy mi magunk is így látjuk ezt, mit tudunk még mindehhez hozzáfűzni?

A Bibliánk hallgat a Chromiumról, és ez természetes is. Vajon előzetes ismeretek nélkül és a technika akkori szintjén hogyan érthette volna meg Jézus Krisztusnak még akár a legképzettebb tanítványa is ezeket a dolgokat? És ha meg is értette volna, miben lett volna ez a segítségére? A most élő generációnak viszont már mind jobban számolnia kell azokkal a bibliai próféciákkal, amelyek a végidőkkel kapcsolatosak, ezen belül az elragadtatással, a Fenevad (Antikrisztus) megjelenésével, egy kimondottan sátáni birodalom eljövetelével, egy bizonyos bélyeg felvételével és annak viselési kényszerével. Akár hiszi, akár nem. Az újjászületett hívőt kifejezetten erősíthetik a már beteljesült vagy beteljesülni látszó jövendölések, mivel ezek által folyamatosan növekedhet a mindenkori kijelentésekbe és annak dicsőséges kijelentőjébe vetett bizalma és hite. A Chromium megismerésével beláthatja, hogy valóban végkifejletéhez közeledik az az ellenőrzési technika, amellyel megoldható lesz a nagy nyomorúság idején, hogy senki se adhasson és vehessen (tehát ne élhessen) aki nem viseli majd a Fenevad (Antikrisztus) bélyegét akár szem előtt van, akár menekültként bujdosik. A Chromiumot sajnos (kikerülhetetlenül) alkalmazni fogja velünk együtt valamennyi keresztyén hittestvérünk is, viszont annak súlyos következményei alól már (az elragadtatással) ki leszünk mentve. Miért állítjuk, hogy kikerülhetetlen lesz? Mert addigra – belátva annak felülmúlhatatlan gazdasági előnyeit – valamennyi közigazgatási, egészségügyi stb. szervezet és intézmény, hatóság és bank áttér majd ennek a felhő-technológián alapuló operációs rendszernek az alkalmazására, és Taj-szám, személyi szám, ilyen-olyan további azonosító szám nélkül az újlenyomat vagy más, de egyetlen azonosító alkalmazásával egy egységes rendszerbe kerül mindenkinek minden adata. És az emberiség – tesztelheti az ördög – ki rajongással, ki kényszerből, de besétál ebbe a csapdába. A széles tömegek igényt tartanak egy Chromium zsákbamacskára, sőt vásárlásaikkal elősegítik annak elterjedését, hogy azután az ördög kajánul nevetve állapíthassa meg: menni fog itt a (tetovált) bélyeg kötelező viselete is! Már úgyis tetoválást visel a fél világ… Még csak feltűnő sem lesz.

Az oktatást-nevelést pedig ez az istentelen emberiség – meglátásunk szerint – kifejezetten Sátán céljainak megfelelően folytatja majd a továbbiakban is úgy, hogy a számítógépektől idegenkedő, viszont idővel kihaló korosztály után, már mindenki „otthonosan” és jól érezhesse magát az informatika világában. Viszont teljes mértékben kiszolgáltatottan, anélkül, hogy eleinte bármit is sejtene ebből. És egyszercsak megtörténik az elragadtatás… És egyszercsak eltűnik a pénz…