Kérlek titeket, imádkozzatok értem és édesanyámért, hogy a vigasztaló szentlélek legyen velünk, hogy lelki örömünk és békénk legyen.
Köszönettel: Szilvia

-------//\//-------

Kedves Szilvia!

Szeretnék egy pár sort megerősítésedre, vigasztalásodra írni.
Nyomatékosan szeretném felhívni a figyelmedet, hogy ne érzésre gondolj a Vigasztaló Szentlélek munkájával kapcsolatban, mert nem érzés, amit Ő munkál bennünk, hanem: a Mennyei Atyánk kegyelméből és az Úr Jézus engesztelő áldozatában való hitet erősíti bennünk, azáltal, ami meg van írva, eszünkbe juttatva az evangéliumot.
Szeretném felhívni a figyelmedet a Bibliaolvasás fontosságára is, hogy helyesen ismerd Istent és az Úr Jézus Krisztust. Mindent a helyére kell tenni: Isten hűséges, jóságos, szent, és szeretet. Amit ígér, meg is tudja tenni, mert mindenek felett való Isten, és nem ember, hogy hazudjék. Parancsolata az örök élet. Aki hisz az Ő fiában, az Úr Jézus Krisztusban, annak örök életet ad. Az Úr Jézus Krisztus pedig az Ő szent fia, aki eljött és elvégezte a golgotai keresztfára szögezett és megfeszített testéből kiontott vére által megváltásunkat. Mennyei Atyánk szeretete, hogy elküldte az Úr Jézust számunkra bölcsességül, és igazságul, megszentelődésül, és megváltásul. Az Úr Jézus Krisztus szeretete irántunk, hogy Ő elvégezte megváltásunkat. Senkiben nincs nagyobb szeretet az Úr Jézus Krisztusnál, hisz az életét adta értünk. Egyszeri és tökéletes az Ő áldozata a mi bűneinkért. Sőt miután fölment a Mennybe, tulajdon vérével áthatolva az egeken, elküldte a megígért pártfogó, vigasztaló Szentlelket is, és kitöltötte a tanítványaira.
Ezek Mennyei Atyánk és az Úr Jézus Krisztus cselekedetei irántunk.
A mi feladatunk, ha Istennek engedelmeskedve akarunk élni, hogy megvallva bűneinket megtérjünk teljes szívünkből az Úr Jézus Krisztushoz, vízben való alámerítkezéssel keresztelkedünk meg lemosván a bűneinket, és amint kijövünk a vízből, új teremtések vagyunk Krisztus Jézusban. Ez által a hit szerinti engedelmesség által megkapjuk Mennyei Atyánktól a Szentlelket, akivel el vagyunk pecsételve a megváltás napjára. A Pártfogó, Vigasztaló Szentlélek pedig az Úr Jézus Krisztust dicsőíti, eszünkbe juttatja, amiket az Úr Jézus Krisztus mondott, tanított, meggyőz az igazságról. Ezért fontos feladatunk a Biblia olvasása, mert a Szentlélek mindenre meg akar tanítani, de csak azt tudja eszünkbe juttatni, amit már olvastunk. Nehéz helyzetekben a leginkább fontos, megerősítő Igét juttatja eszünkbe, így pártfogol, vigasztal, megnyugtat.
A Szentlélek velünk marad mindörökre!!!
Lelki örömünk és békénk akkor lehet a Szentlélek által, hogyha az Úr Jézus Krisztusnak – aki irgalmas és hű főpapunk a Mennyekben – az Ő tanításának megfelelően élünk, naponként fölvéve a keresztünket, megtagadva önmagunkat a szeretet parancsolatát cselekedjük – mindenki iránt.
Testünkben még benne van az óemberi romlott természetünk, ezt kell az Igének engedelmeskedve egyre inkább megtagadnunk, és az Úr Jézus Krisztusnak tetsző életet élnünk, hogy az új, krisztusi, szent természet növekedhessen bennünk.
Ha aggódunk, ha nyomorúságra tekintünk vagy a nehézségekre, azt tanítja az Ige, hogy menjünk az Úr Jézus Krisztushoz, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, a bennünket megkörnyékező bűnt, nézzünk föl az Úr Jézus Krisztusra, hogy mennyit szenvedett testi élete idején itt a Földön, és mégis véghezvitte az Atya akaratát, nem arra tekintett, hogy neki jó dolga legyen itt a Földön, hanem vállalta mindannyiunkért a szenvedést. Ő példát hagyott ránk, hogy az Ő nyomdokait kövessük. Ő az egyedüli Út, az Igazság és az Élet számunkra. Senki sem mehet az Atyához, csakis Őáltala.
Az öröm és vigasztalás lelki békesség, tehát nem érzés, hanem amit az Igéből tudunk az Atyáról és a fiúról, a hűségükről, igazságukról, szabadításukról, szeretetükről irántunk. És ahogyan az Úr Jézus mondta a keresztfán: „Elvégeztetett” a megváltásunk 2000 éve.
Kegyelemből tartatunk meg az Úr Jézus Krisztusba vetett hit által, nem a mi cselekedeteinkért vagy jóságunkért!
Senki sem ragadhat ki az Úr Jézus kezéből és Mennyei Atyánk kezéből, aki mindennél nagyobb, és az Úr Jézus Krisztus azt mondta: én és az Atya egy vagyunk.
Isten mindenek felett, és áldott mindörökké, ámen!

Testvéri szeretettel: Online Bibliaóra

Szeretett Testvéreim a Krisztusban!

(...) immár eltántoríthatatlanul ragaszkodom a gyermekkori
keresztségemhez, annak az emberek elötti szimbolisztikai
hiányosságaival együtt! :) (...)

A mi Urunk és Krisztusunk őrizzen Mindnyájotokat!
Szeretettel:
Csaba

-------//\\//-------

Drága Csaba Testvérem az Úr Jézus Krisztusban!

Én, amikor először hallottam a víz alá merítésről, mint keresztelkedésről, annak ellenére, hogy „katolikus módon” már csecsemőkorban meg voltam keresztelve, egy percig sem haboztam, máris igent mondtam, bár tudtam, hogy ez nem üdvösség kérdése, hiszen hit által üdvözülünk. Viszont elevenen élt bennem az a világi (matematikai) tudás, hogy amennyiben két tényező között összeadási jel van, akkor az eredmény csak és kizárólagosan akkor igaz, ha ezt az összeadást elvégezzük, hiszen bármelyik tag külön-külön nem lehet egyenlő a végeredménnyel. Nyelvtanilag ezt az „és-kapcsolat” fejezi ki. Te és én vagyunk testvérek. Együtt. Külön-külön nem vagyunk testvéreknek mondhatók. A ló és a kocsi alkotnak együtt lovas kocsit. Külön-külön nem. Tehát a + -jel, az élő és írott szövegben az „és”. Péter mit mondott az „első” Pünkösdkor? Térjetek meg és keresztelkedjetek meg! Én megtértem ÉS megkeresztelkedtem, immáron olyan módon, ahogy a tanítványok kereszteltek. Azt mondtam magamban: mivel a keresztelkedésnek ez az apostoli módja nem fáj, és ártani bizonyára nem árthat, hát vállaltam azt – engedelmességből. Részben, mert példaként előttem állt az Úr Jézus, és különben is, a Szentlélek által beszélő Péter is valami miatt oda illesztette a fogalmak közé az „és”-t, egyben e kettő együtteséhez kötötte a Szentlélek elnyerését, ami a megszentelődésünkhöz szükséges ERŐ Lelke, egyebek mellett. ÉN meg vágytam erre. Füllentett esetleg Péter? Vagy nem tartotta elegendőnek az üdvösséghez a hitet? Azóta tudom, hogy a keresztség egyben könyörgés Istenhez jó lelkiismeretért az Úr Jézus Krisztus által, egyben ezzel ismerjük el Isten alkotmányát, jogrendjét, honnan lenne bátorságom ezt félretolni. És vajon az én jó lelkiismeretemért talán annak idején a mondhatni hitetlen szüleim és keresztszüleim könyörögtek talán, vagy ők vallották meg helyettem az én nem létező bűneimet, amelyeket akkor követtem el, amikor még a józ a rossztól meg sem tudtam különböztetni? Talán még átvállalták a bűnbánatomat is, és tettek a nevemben bizonyos ígéreteket? Csaba, esetleg helyetted is? És te ennek ismeretében a továbbiakban is kitartasz ennek a keresztségnek a megfelelősége mellett? Ha tehát egy katolikust akarsz helyreállítani, akkor annak nem beszélsz majd a keresztségről? Hogy gondolod te ezt? Túl enyhe most részemről az a kifejezés, hogy meg vagyok rajtad lepődve…Megvagyok átalkodva! Ettől még szeretlek, már csak a Nagy Gábor próféciája szerint sem harcolok ellened, sőt! Szeretnélek csupán Helyreállítani.

Szeretettel, az Úr Jézus nevében: Attila (a Szerk.)

Kedves "Onlinebibliaóra"!

Nagyon hasznos tanítás volt számomra a keresztséggel kapcsolatos két részes tanításuk. Református keresztyén vagyok,de elsősorban a Bibliát tekintem mindenek feletti mértéknek,s nem egyházam hagyományát,vagy dogmáit. Több teológiai írást is elolvastam e témában. Többek között Luther Mártontól is,ő mit ír a gyermekkeresztség védelmében. Olvastam bemerítésről szóló tanításokat is. Így mérlegelve a bemerítést tartom jómagam is az egyedül hiteles keresztségnek (Ef.4,5),ami a Biblián alapul,s nem emberi teológiákon.

Általában két konkrét érveléssel találkoztam a gyermekkeresztség mellett. Az egyik,amit önök is említettek tanításukban:a "háznép-keresztelés". A másik viszont,amiről nem esett szó az ezzel kapcsolatos magyarázatukban az ú.n. "szövetség-teológia". Nagyvonalakban tartalmilag ez azt jelenti,hogy az Ószövetségi körülmetélés Újszövetségi megfelelője lett a keresztség. Isten parancsolta Ábrahámnak,hogy minden 8 napos gyermeket (fiút!) metéljenek körük. Ez volt az ÚRral kötött szövetség jele. Az Újszövetségben pedig az van írva,hogy az ígéret a miénk és a mi gyermekeinké (Csel.2,39). Így ők is -a gyermekek- jogosultak a keresztség felvételére.

Érdekelne erről az Önök véleménye. Amennyiben ez lehetséges.

Köszönettel,Isten áldását kívánva:
Zoli

-------//\\//-------

Szeretett Zoli Testvérünk, az Úr Jézus Krisztusban!

Te aztán nagy mestere vagy a rejtőzködésnek, illetve a váratlan fel-felbukkanásnak! Mind e mellett örülünk, amikor előbukkansz, mert megtapasztaljuk ilyenkor, hogy még „élsz”, mármint lelki-szellemi vonatkozásban is. Soraidból viszont az is kitűnik, hogy gondolkodásmódod az idővel mit sem változik, olyan ügyesen forgatod a szavaidat, olyan ügyesen cselezel, hogyha ezt labdával tennéd, bizony megkeserítenéd néhány labdarúgó világsztár életét. Fenti leveledben olvashatjuk, hogy te „Református keresztyén” vagy, ami az első csel csupán, amolyan kiszólás, hogy vajon figyelünk-e a leveledben írottakra, észrevesszük-e, hogy huncutkodsz, hiszen úgyis tudod, hogy mi az ilyenfajta keresztyénséget nem ismerjük el. Mit jelent az, hogy te „Református keresztyén” vagy? A Bibliában ilyenről nem tudunk. Léteznek ugyanis zsidók, keresztyének és hitetlenek. Minden más, még ha csak jelzős ragadvány is, még elnevezésében sem lehet Biblikus, tehát tévelygő. Ily módon lehetnének szilvás és almás keresztyének is, attól függően, hogy melyik gyümölcsöt tartják ízletesebbnek. Vagy sámlis, székes és fotelos, kanapés keresztyének is, olyan szempontból megkülönböztetve egymást, hogy min vagy miben szeretnek leginkább ülni. Ha nem az éberségünket akartad volna próbára tenni, azt írtad volna, hogy az Úr Jézus Testéhez (Gyülekezetéhez), láthatatlan Egyházához tartozol te is, egyebek mellett a nem biblikusan működő úgynevezett Református „felekezet” tanaival szimpatizálsz még átmenetileg. És mint ilyen kétfelé sántikáló, hol az ő tanaikat fogadod el, hol az Isten írott Igéjét. Emiatt gyakran nincs tisztánlátásod, nyilván mindaddig, amíg egyértelműen le nem teszed a voksot a Szentírásban foglaltak mellett, és akkor a Szentlélek megtanít majd minden igazságra. Na, de térjünk ki arra a „cseledre” amivel el akartál kápráztatni igazán bennünket. Ez a csecsemőkori keresztelkedés általad történő(?) lekövetkeztetése volt, mármint abból kiindulva, hogy az Ószövetség-beli körülmetélkedés „újszövetségi megfelelője lett a keresztség.” Zoli, ha ezt a Bibliában olvastad, légy szíves írd meg az Igehelyet, hogy kikereshessük, mivel elképzelhető, hogy eddig nyomdahibás Bibliát lapozgattunk(?), mert a miénkben ez nincs benne. Ha mástól olvastad ezt, felejtsd el sürgősen, és a továbbiakban tagadd meg az ilyen tévtanításokat publikáló személlyel való kapcsolatodat is, ha pedig te találtad ki ezt, akkor ülj le és újra olvasd el a Bibliát, de mostmár figyelj oda! :-) Az alábbi néhány mondattal igyekszünk ehhez az újraolvasáshoz segítségedre lenni. A Bibliában számtalan szövetségről olvashatunk: Nyilván Isten szövetségkötéseiről kívánunk most írni:
1. Az édeni szövetség, amelyben Isten megváltást ígér (1 Móz 3,15)
2. Szövetség Noéval, amelyben Isten kötelezi Önmagát, hogy a földet többé nem pusztítja el özönvíz által (1 Móz 9, 11)
3. Az Ábrahámmal kötött szövetség, amelyben Isten áldást ígér Ábrahám utódainak (1 Móz 15, 18) Ábrahám népe ezzel JOGOKAT szerzett magának. Azért kell körülmetélkedni, hogy valaki ezzel a jellel fejezze ki, hogy Ábrahám leszármazottja, tehát jogosult az áldásokra!
4. A Sínai-szövetség Ószövetség, amelyben Isten Izráelt tulajdon népének jelenti ki (2. Móz 19, 5-6) E szövetségben Ábrahám utódai KÖTELEZETTSÉGEKET vállaltak magukra, és mint nép újabb áldásokra jogosultak a szolgálatért cserébe.
5. A lévitaszövetség, ami a papi áldozat útján Istennel való kiengesztelést és bűnbocsánatot munkál (4. Móz 25, 12-13)
6. A Dáviddal kötött szövetség, amelyben Isten megígéri, hogy a Messiás Dávid házából származik majd (2. Sám 23, 5)
7. Az Újszövetség, amely minden emberre vonatkozóan kifejezi, hogy aki az ÚR Jézus Krisztusba veti a bizalmát, annak Isten örök életet ad. (értelem- szerűen az egész Biblia erről szól)
Az Ószövetség a 4.-ként felsorolt szövetség, amelyet te összemostál a metélkedéssel, (holott arról az 1 Móz 19, 5-6 helyett az 1 Móz 17-ben esik szó) Az Ószövetség jele nem a körülmetélkedés, hanem a szombat (2. Móz 31, 17), míg az Újszövetség jele sem a keresztelkedés, hanem az Úr Jézus Krisztus (Luk 2, 14), tehát a metélkedésből egyáltalán nem következik a csecsemőkeresztség helyénvalósága! Kérünk, hogy olvasd el az Online Bibliaóra „Szombatnap”-ról szóló 33. tanítását is, - figyelmesen!
Zoli! Érthető volt minden?
Amikor pedig az „első” Pünkösdkor Péter szól a néphez, nem arról beszél nekik, ha jobban megfigyeled, hogy a KERESZTSÉG a tiétek és a ti gyermekeiteké, azaz kereszteljétek meg a kisgyermekeiteket is, hanem Isten Ajándékáról, a Szentlélekről, hogy nem csupán az éppen ott állók kapják majd meg a Szentlelket, hanem mindazok a távollévők is, „akiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk”, akár gyermekeiteké is. Szelektíven elfeledkeztél az általad hivatkozott (67.) tanításunkban írottak következő sorairól is? „Pál pedig le is írta, hogy ha egy családban az apa vagy az anya szent (újjászületett keresztyén), akkor szentek a kiskorú gyermekeik is (1 Kor 7, 14), tehát ezek a gyermekek már gyermekségük ideje alatt „elkülönítettek” Isten számára. (E korukban bekövetkezett esetleges haláluk esetén is üdvösségre jutnak.)”.

Szeretettel az Úr Jézus Krisztus nevében: Attila Testvéred az Úrban (a Szerk.)

Egyúttal szeretettel értesítünk, hogy egy új Weboldal jelent meg az Interneten, „Helyreállítás” (helyreallitas.net) címmel. Ezúton is ajánljuk a folyamatos figyelemmel kisérését és a benne írottak megszívlelését neked is és mindenkinek!

Kedves szeretett Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Nagyon-nagyon köszönöm az anyagot! Sikerült egyből kicsomagolni. Annyira örülök neki! (sok felkiáltó jel) Reménykedem, hogy könyvem is lesz belőle!
(…)

A hamis próféta az egyik olyan téma, ami nagyon érdekel, örültem neki és tetszett. Mint mindig, most is többet mondtatok el róla, mint bárki más. Gondolok itt pl. az asszonyok tanítására, ezt Tőletek hallottam először és elfogadom a tanítás ezen részét is. Annyira teljes, széleskörű, de ezt Ti tudjátok.
Drága testvéreim! Annyira örülök Nektek! a munkátoknak! Olyan tökéletes! Ha Ti tudnátok, hogy mennyi tanítást hallgattam, de felülmúltok mindenkit! Dicsőség érte a Mindenható Istennek és az Ő egyszülött Fiának, a mi Urunknak! (…)
Köszönöm a kiigazításaitokat és megértéseteket irányomban! Köszönöm, hogy " dolgoztok rajtam"!

Mit szóltok az apokaliptikus eseményekhez? Nagyon sűrűsödnek! Nagyon izgulok és nagyon kíváncsi vagyok, megérem-e, megérjük azt a napot? Már mint, hogy így élve?
Nagyon szeretlek Benneteket! Mindenféle földi és mennyei jót kérve, kívánva!
Szeretettel: Esther.



Szeretett Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Köszönöm szépen az 53. tanítást! Tökéletes!
Az önmagunk megítéléséről szóló rész ismerős volt. Csak nem gondoltatok rám, amikor ezt a részt írtátok? " megírjuk neki még egyszer, hátha fog rajta némileg?" Mindig fog rajtam. Gyakran eszembe jut, hogy még alaposabban kéne faragnotok engem.
(…)
Jó lenne valóságban is, nem csak így levelezés útján találkozni, beszélni!
Jó lenne, ha jól lennétek itt a földön!
A Mindenható Isten, a Gyógyító Úr Jézus Krisztus és a minden igazságra elvivő Szentlélek legyen Veletek! Szeretettel: Esther.

-------//\\//-------

Szeretett Esther Testvérnőnk az Úr Jézus Krisztusban!

Válaszadásunkban mi még (időben) csak ott tartunk, hogy nagyon örülünk, hogy az 1-50 tanítás megküldése örömet jelentett számodra. De hát mi éppen ezekért az apró örömökért (is) dolgozunk. Sajnos a legjobb szándékaink ellenére is csúszott egy kis hiba az egészbe, most vettük észre, de igyekszünk is azonnal korrigálni.
1. A 15. sz. tan. 65. oldaláról néhány sor (máig sem értjük hogyan és miért) véletlenül átcsúszott a következő (nem számozott) oldalra. Kicsit megrövidítettük a 65. oldal szövegét, így helyreállt a rend.
2. Ugyanígy a 40. sz. tan. 199. oldaláról is… Itt is utólag rövidítettünk egy árnyalatnyit.
3. Végül: a 209. oldal után, a következő 210. oldalszám helyett véletlenül 201-et írtunk. (Előtte is és utána is minden oldalszám helyes, 208, 209, ill. 211, 212… stb.)
Mindezt úgy tudjuk nálad rendbe tenni, hogy E-mailünkkel együtt megkapod ismételten – tömörítés nélkül – ezt a három tanítást (három fájlt), és állítólag csak felül kell írnod a régit.
Elnézésedet kérjük, mi magunk is úgy vettük észre a hibákat, hogy miután kinyomtattuk az egészet, laponként átnéztük. Még e témáról annyit, hogy a két időtáblázat színes nyomtatással mutat szépen.

Írtad, hogy a hamis tanítókkal kapcsolatos anyagunk tetszett, külön kiemelted az asszonyok által végzett tanításról szóló rész elfogadhatóságát. Szeretnénk felhívni a figyelmedet, hogy erről már írtunk (és bővebben) az „Asszonyok a Gyülekezetben” c. 31. sz. tanításunkban.

Az apokaliptikus események, mi is úgy látjuk, hogy szaporodnak. Sajnos ez olyan, mint a napsütés a gyümölcsfa levelének és az azt beszövő gombafertőzésnek. A zsendülő kis leveleknek élet, a gombának halál. A sokasodó apokaliptikus események miatt mi örülünk, míg jól tudjuk, hogy másoknak ez szenvedést okoz. Bízunk abban, hogy még földi életünkben eljön értünk az Úr Jézus Krisztus, egyben reménykedünk abban, hogy ezek a figyelmeztető előjelek hátha megnyitják még egyesek szemét – az üdvösségre.

Ha már az üdvösséget szóba hoztuk megemlítenénk, hogy az „Örömünnep” végére írt, külön szövegünket ebből az 1-50-ből könnyebb kinyomtatni, illetve olvasmányosabb, áttekinthetőbb, mint a Netről. Mindössze két oldal, érdemes tovább adni!

Amikor az 53. sz. tanításban az „önmagunk megítéléséről” írtunk, valóban gondoltunk reád, de nehogy azt gondold, hogy talán saját magunkra nem. Ma például egy olyan tanítás kerül fel az oldalunkra, hogy az abban írottakat kimondottan alkalmazni fogjuk mi magunk is néhány napon belül. (Egyben, mint lehetőségre, neked is felhívjuk a figyelmedet a tanításban írott cselekedet szükség esetén való gyakorlására. /Majd figyeld meg, hogy erről a témáról sem tanítanak a templomokban, de talán még a gyülekezetekben sem. Pedig milyen érdekes!/)

Jól érzékeled, „faragunk” bizony téged. Mi ezt ugyan tanításnak, vagy szeretetből való figyelmeztetésnek, intésnek mondjuk, de ugyanarról beszélünk. Igyekszünk ezt valóban szeretettel tenni és nem bántóan. Az effektív munkát mégsem mi végezzük, hanem az Ige. Aki hallgat reánk, az az Igére hallgat, aki nem hallgat ránk (az az ördögtől van), végülis az Igének áll ellen. A békesség pedig visszaszáll reánk.

Mindezek mellett nagyon szépen köszönjük a tanításainkkal kapcsolatos elismeréseidet és dicséreteidet. Ezeket persze nagyon jó olvasnunk, de esetenként már zavarba is hozol bennünket. Két „anekdota” ugrott most be. Az egyik: Egy gyülekezet pásztorának a „legalázatosabb pásztor” kitüntetést adományozta saját gyülekezete. De másnap visszavették tőle, mert kitűzte a kabátjára. A másik: Így szólt egyszer egy keresztyén testvér: Eddig beképzelt voltam, de mostmár tökéletes vagyok.

Bizony jó lenne egyszer személyesen is találkozni!

Az Úr Jézus szeretetével: a Szerk.

Kedves Testvéreim a Krisztusban!

Bizonyos kérdéseket árnyalataiban láthatunk másként! Nem érzem szűkségét, hogy az 51. számú tanításotokban bármit is módosítsatok!!! Ahogy írtam LÉNYEGÉBEN 100%-ban azonosulni tudok vele! Jelentéktelen részletekkel pedig szükségtelen kiemelten foglalkozni, s
korántsem biztos, hogy az én véleményem lenne a helytállóbb!

Kerek, szép tanítás volt, amilyet már megszoktam Tőletek!

Az Úr Jézus Krisztus szeretete és a minden igazságra elvezérlő Szent Szellem vezessen továbbra is Benneteket!

Szeretettel:

Csaba

Szeretett Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Szokásomtól eltérően az 51. tanítást nem azonnal olvastam el, halasztottam.
A nyelveken szólás felfoghatatlan számomra. Nincs róla tapasztalatom, kialakult véleményem. Amikor a Krisztus Szeretete Egyház tanításai kerültek sorra nálam, ennél az anyagnál szabályosan leállt az agyam,/ máskor is/ annak ellenére, hogy ezt megelőzően szívtam magamba a Szentlélekről szóló előadásaik anyagát.
(…)

A Mindenható Isten, a Gyógyító Úr Jézus Krisztus és a Vigasztaló Szentlélek kísérjen utatokon! Szeretettel: Esther.

-------//\\//-------

Szeretett Esther Testvérnőnk a Krisztusban!

Hát éppen azért készítettük el ezt a nyelveken szólásról szóló 51. sz. tanításunkat, hogy ezek után már ne legyen idegen és felfoghatatlan számodra és mások számára sem a rengeteg, erre vonatkozó bibliai kijelentés. Igyekeztünk olyan dolgokat is leírni benne, ami napjainkra vonatkozik amit az elmúlt évek alatt láttunk és hallottunk. Ha a továbbiakban is maradtak benned kérdések, azokat írd meg bátran, hogy segíthessünk átbilleni esetleg néhány dolgon!

Nem lesz egyszerű az 52. sz. tanítás sem! Mától ezt is olvashatod.

Szeretettel az Úr Jézus nevében: a Szerk.

Szeretett Testvéreim a Krisztusban!

51. számú tanításotok lényegét tekintve 100%!
Szeretettel:

Csaba

-------//\\//-------

Szeretett Csaba Testvérünk a Krisztusban!

Kiváló a 100%! Felhőtlenül viszont csak akkor tudnánk lenni, ha az a kis sömörgözés nem lenne ott, hogy „lényegét tekintve”. Csaba, írd meg nekünk mi nem jó az anyagban! Mi még visszamenőleg is tudunk korrigálni, és ezt az anyagunkat még két hónap múlva is olvashatják, jó lenne, ha még jobb lenne! Köszi.

Szeretettel az Úr Jézus nevében: a Szerk.

Szeretett Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Valóban örömünnepet hoztatok ezzel a tanítással az én életemben is!
Nagyon örülök, hogy Jézus Krisztus által elhívott Testvérünk fogalmazta meg ezt a tanítást és mi szabadon tovább adhatjuk a még megtéretlen embertársaink felé.
Régóta vágytam ilyen segítségre, és most megkaptam, megkaptuk! Dicsőség a Mindenható Istennek, az Úr Jézus Krisztusnak és a minden igazságra elvivő Szentléleknek! (…)
A Teremtő Isten, a Megváltó Úr Jézus Krisztus és tanító Szentlélek vezéreljen továbbra is utatokon! Ámen. Szeretettel: Esther.

-------//\\//-------

Szeretett Esther Testvérnőnk a Krisztusban!

Nagyon örültünk annak amit írtál. Nagyon. Nem is gondoltuk, hogy ilyen nagy örömöt szerzünk ezzel neked. Bárcsak ne lennél egyedül azzal a szándékoddal, hogy tovább adod írásunknak azt a részét, amit valóban jó lenne, ha mind többen olvashatnának! Azért is adtuk az egésznek az „Örömünnep” címet, mert úgy tudjuk a mennyben is egy örömünnep az, ha egy bűnös megtér.

Szeretettel az Úr Jézus nevében: a Szerk.

Szeretett Testvéreim az Úr Jézus Krisztusban!

Köszönöm valamennyi pontomat!

Természetes, hogy az Úr Jézus Krisztus adja a "királyt", olyat, amilyet megérdemlünk. Viszont kegyelemből is adhat – jót. A vihar előszelét érezzük...
Én abban is bizonytalan vagyok, hogy milyennek kellene valójában örülnöm? Természetesen, mint a kisgyerek, jelen pillanatban a könnyebbségnek örülnék. (…)

Mit mond a Biblia a királynak? Azt hogy kiemelt helyen legyen a mezőgazdaság!--és itt durran be az agyam...

A hazugság és igazságtalanság kiborít--ezért egy feketelyuknyi szürke pont jár! Ezen kéne változtatni az Úr Jézus Krisztus és a tanító Szentlélek segítségével! Azért egy ici-picit már változtam. Lassan már el tudom fogadni azt a világot, körülményeket, amit kapok. Úgysem ágálhatok ellene, hiszen ahogy a nagyvilágban, úgy az én életemben is súlyosbodnak, ezek a végidőkre jellemző történések. Tudom, hogy " így kell lennie!", de eleinte nem akarom elfogadni. És mit sugall a gonosz? "Nem bírom ki!" Első pillanatban valóban nem bírom ki, aztán másnapra változik az Úr Jézus Krisztus és a Szentlélek támogatásával minden.

Mióta eszemet tudom, én kedves, figyelmes, szeretettel teljes, irgalmas, megértő, türelmes vagyok--lehetséges ez kívülről nézve? Ezekért jöhet a piros pont.

Olvasom a Bibliát. Azt azonban nem mondom, hogy az idézetek folynak belőlem.
Nem törekedtem az idézetek megtanulására, viszont már egy ideje tudom, hogy ez is nagyon fontos! De korlátaim is vannak ezen a téren, amit tudomásul kell vennem. Bár reménykedem.

Jelenleg az Énekek Énekét olvasom, előtte a Prédikátor könyvét, előtte a páli leveleket bújtam, közben hallgattam bibliamagyarázatot a Mózes öt könyvéről, a Józsué könyvéről, Bírák könyvéről, Ruth könyvéről, most Sámuel könyvénél tartok. A múlt télen az Új Testamentum magyarázatát hallgattam.

Használok fejfedőt, ilyen hidegben nem is probléma. De a múltkori jó időben többször is már olyan szokatlan kendős voltam.
(…)

Kedves Testvéreim!

A Mindenható Isten, a Gyógyító Úr Jézus Krisztus és a Vigasztaló Szentlélek legyen Veletek! Szeretettel: Esther.

-------//\\//-------

Szeretett Esther testvérnőnk az Úr Jézus Krisztusban!

Szép és tartalmas leveledet örömmel olvastuk, de azért találtunk benne olyat is, amin megbotránkoztunk.
Kezdjük azzal, amire örömmel kaptuk fel a fejünket! Találtunk egy ilyen sorrészletet a leveledben:
És mit sugall a gonosz? "Nem bírom ki!"

Esther, ez nagyszerű! Észrevett a gonosz! Elkezdett bosszantani, megpróbál letargiába vinni, elkezdett veled foglalkozni! Ez azt jelenti, hogy kezdesz neki nem tetszeni! Ennek oka van. Ez előtt inkább nyugtatgatott, még ha nem is vetted észre. Nyugtatgatott, hogy jól van ez így, nem lesz semmi baj, rá se ránts a dolgokra. Kibírod te ezt. Még soha nem lett úgy, hogy ne lett volna valahogy, stb. Ez, hogy „nem bírom ki”, vagy „nem bírod ki”, már biztosan nem az Úr Jézus Krisztustól jött, ez a gonosz hangja. Néha ezért kell fejből tudni néhány Igét, mivelhogy az kard. Amikor ilyet „hallasz”, például azzal lehet elküldeni (tehát az Ige kardjával) a gonoszt, hogy hangosan elmondod: Jézus Krisztus azt mondta, veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Vagy: Mindenre van erőm a Krisztusban!

És most folytassuk azzal, amire megbotránkozással kaptuk fel a fejünket:
Mióta eszemet tudom, én kedves, figyelmes, szeretettel teljes, irgalmas, megértő, türelmes vagyok--lehetséges ez kívülről nézve? Ezekért jöhet a piros pont.

Azt nem igazán értettük, hogy „lehetséges ez kívülről nézve?” Esther, ez sem kívülről, sem belülről nem lehetséges, hogy te a megtérésed előtt, az újjászületésed előtt, azaz azt megelőzően, hogy betöltött volna a Szentlélek, te már amióta az eszedet tudod, kedves, figyelmes, szeretettel teljes, irgalmas, megértő, és türelmes voltál. Mi ugyan nem ismertünk téged még akkoriban, de a Biblia szerint a megtéretlen ember gonosz, képmutató, velejéig romlott, a nyelve halálos méreggel teli, sőt szívének minden indulata gonosz, már kora ifjúsága óta. Legfeljebb ideig-óráig jól játszottál mások előtt, magadat meg elhitetted, de gondolkozz csak el, valami miatt csak meg kellett térned. És nem javítgattak, foltozgattak ám, azt mondták, hogy ácsi, ez a leány így, ahogy van, nem kell, elölről kezdjük az egészet, újjászüljük, kőszívét hússzívre cseréljük! A változásért kiutaljuk a piros pontot, de a kijelentésedért, amivel gyakorlatilag azt jelentetted ki, hogy téged meg sem kellett volna váltani, mert te már ezelőtt is „jó” voltál, az imént kiutaltat nem adjuk oda. Dolgozzál még érte!

Sok szeretettel az Úr Jézus Krisztus nevében: a Szerk.

Kedves Testvéreim a Krisztusban!

Nekem a 14% kerekítéssel is bőven elegendő, mivel, hogy ez számomra egy másodlagos, üdvösséget nem érintő kérdés!

Meghatódást meg a temetésen szoktak várni nem az eszmecserékben! :-)
Az 'aduk' maxi nálatok fogytak el, de feleslegesnek tartom ebben a témában a további vitákat, úgyhogy egyet értek: zároljuk 100%

Szeretettel testvéretek a Krisztusban:

Csaba

-------//\\//-------

Szeretett Csaba testvérünk az Úr Jézus Krisztusban!

100%, 1 db piros ponttal, és szeretettel: a Szerk.